Magyar Országos Tudósító, 1934. január/3

1934-01-24 [091]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDóoITó Kézirat Hetedik kiadás./ —- Jf) * JO — Budapest, 1934. január 24. ^

u £>r XVI. évfolyam, 19. szám. /KARY ALTÁBORNAGY ELŐADÁSA A TERRORIZMUSRÓL. Folytatás 1./ A terrorizmusnak igen sok neme és faja van - fejtegette az elő adó és különböző terrort alkalmaznak a különféle társadalmi osztályok ls. így a nemesség, ott ahol még jelentősége van - az exkluzivitást, e tőke a tőkemegvonás eszközeit, a birtok- és befolyásnélküliek a titkon fenyegető öklök terrorját és sokszor a sztrájkot alkalmazzák. A terrorizmusnak feltétlenül a politikai ösztönökben kell gyökereznie, de akárhogyan ls Ítéljük meg a terrorizmust, ahhoz politikai bátorság ls kell. A terrorizmus megjelenési formáiról beszélve az előadó szerint a nyilvános és erkölcsileg meg* engedhető terrorizmusnak legközönségesebb alakja az ellenfél szándékainak tulhajtása, esetleg megrágalmaeása, éspedig vagy a sajtó utján, vagy egyletekben, gyűléseken ós a parlamentben megtartott beszédek révén. Ahol szólásés sajtószabadság van, a terrorizmusnak ez a formája mindennapi dolog és csak akkor nem engedhető meg, ha a működő politikusoknak még személyei í is megrágalmazza ós megtámadja. A terrorhoz tartoznak a leleplezések, a megfélemlités is, éppen ezért szükségos, hogy a pártvezetőségekbe és kormányokba csakis olyaji egyéniségeket legyen szabad bevenni, akik erkölcsileg meg nem köz ellthotők.- A hatalmasabb pártoknak rendszerint olyan szervei ls vannak, amelyek az ellentétes miniszterek és pártvezérek magánviszonyait ls-kutatják, viszont a külpolitikában Igen sokszor az az ország dominál, amelynek elég pénze van arra, hogy ellenfeleit a külföldi sajtóban jobban le tudja piszkolni. A terrorizmust leginkább a radikális pártok szokták al* kalmazni. Van titkos terrorizmus is,amoly igyekszik a megtámadott számára ismeretlennek maradni, de ugy a nyilvános, mint a titkos rágalom,azaz terror gazdasági téren rendkívül hatásos lehet, mivel az ellenfél hitelét aláássa. Ha az állam maga gyakorolja a terror mindenféle nemét saját állampolgáraival szemben csak azért, mert azok nem tartoznak az államalkotó fajhoz, vagy nemzethez, akkor a gazdasági terror a legsúlyosabbak egyike, mert az oxisztencla lehetetlenné tételével terrorizáljak a. népet. A z előadó hangsúlyozta, hogy a pártharcoktól széttagolt országokban nagy szerepe és ereje lehet a társadalmi terrorizmusnak, majd a tőke terrorjáról beszélve rámutatott arra, hogy ennek magja az, hogy az ellenfelet hitel-, vagy tőkemegvonással katasztrofális helyzetbe sodorja. A testi és anyagi épséget vészé- , lyeztető torror Jellege van minden tömeges felvonulásnak, vagy gyűlésnek, s köztudomású, hogy a tömoggyüléstől az erőszakoskodásig csak egyetlen lépés van. A politikában a terrorizmus igen kimagasló sokat alkalmazott ős ki nem irtható harci eszközt jelent. Bizonyos, hogy jön egy idő, amelybon a megvetendő' formájú terrorizmus el fog tűnni. De ennek oka nem az erkölcsök megneme sltéseben, é3 a vallási érzés megjavulásában lesz, hanem abban, hogy az állam tökéletesebben oldja meg uralmi feladatait és a politikája -z emberekben és a népekben uralkodó abszolút ellenségesség megakadályozására fog Irányulni. Előadását Kary altábornagy a következő szavakkal fejezte be: A - A világszerte mutatkozó terrorisztlkusklserietek között Magyarország az ő biztosított rendjével és torrornentességévcl ugy áll itt, mint egy sziget. Adjunk hálát a Mindenhatónak, s kérjük, hogy tartson távol tőlünk minden terrort és adja meg nékünk azt, ami a legjobb ellenszere min* den bajnak, vagyis a gazdasági jólétet, amelynek viszont nálunk, de az utódállamoknak tőlünk elszakított részeiben ls nélkülözhetetlen kelléke a revíziói /MOT/Vo -—KÉT ÉRDEKES ELŐADÁS A MAGYAR NÉPRAJZI TÁRSASÁGBAN, A Magyar Néprajzi Társaság szerdán délután az Akadémia zsúfolásig megtelt kistermében felolvasóülést tartott, amelynek első előadója B a r t h a Dénes dr, volt, aki az összeh. eonlitő zenetudomány uj célkitűzéseiről tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy az európai ós amerikai müzene kérdéseit e zenetörténet és az esztétika tárgyalja, az összehasonlító zenetudomány ezzel szembon felöleli mindazt a zenei jelenséget, amely c két területen kivül esik: tehát az európai nemzőtök népzenéjét épp ugy, mint az ázsiai, vagy afrikai vad, vagy . kultúrnépek zenéjét. Az összehasonlító zenetudomány egy sajátos munkáterü£loto a különböző népek hangszerelnek, Illetőleg az azokon megfigyelhető j skáláknak vizsgálata, ami néha egészen meglepő eredményekre vezet, > ^„„, /Folytatása következik./ 19 ORSZÁGOS LEVÉITin / ' IU