Magyar Országos Tudósító, 1934. január/3
1934-01-30 [091]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ 3. törvényszéki kiadás. Budapest,1934. január 3c. ZU TRETTINA UGY. /I. folytatás./ - Ezután nem is jelent meg a Magyarságban több támadó cikk sz IBUSZ ellen,- állítja Treotina. - Ön azt állítja, hogy összesen két támsdó cikk jele nt meg a lapban, - jegyzi me,g Messik biró - ezzel szemben én kii t-n c ilyen cikkről tudek, - Én csak két .ilyen cikket irtam - hangoztatja a vádlott a többiről nem tudok. Tár nap múlva valóban megjelent a szerk sztoségben Guthard vezérigazgató - folytatja vallomását Trettina - s ekkor ujra Rupprecht jelenlétében tárgvaltunk. Hirdetések feladás ról volt sző s az összeg felett volt némi vita. - Szóba került-e, hogy volna-e mód a parlamenti támadások megszüntetésére? - teszi él a kérdést Messlk főtárgyalás i elnök. - Nem! Ekkor még ilyesmiről szó sem volt - jelenti ki a vádlott. - Hangsúlyozom, hogy : zek tisztára baráti jellegű tárgyalások voltak a Turchányi eközben zavartalanul folytatta a parlamentben a támadásait. Turchányi Egon egyik ilyfajta ihterpej lációjár él a Magyarság is b' számolt, mire Guthard újra jelentkezett és élénk s zemrehányást tett. Ezt a beszámolót nem én irtam. Guthard s zomrehányá saira kijelentettem,' hogy teljességgel lehetetlen az, hogy a páriamentben elhangzottakról a lap ne begyen tudomást, illetve ne közöljön tudósítást. Guthard erre félre nem érthető célzást tett: szeretne velem személyes kapcsolatot létesíteni s ilymódon közreműködésemet megnyerni abban a tekintetben, h ogy a támadások lehetőleg a parlamentben is rre gs zünj e-nek. Én ki jelentettem> hogy csak a lapon keresztül létesíthetünk szorosabb kapcsolatot. Tárgyalásainkban ekkor hosszabb szünet állt be, majd Guthard néhány hét múlva, ugy emlékszem, hogy ez már májusban történt, felhívott telefonén s tudomásomra adta: hallott r ó la, hogy én hetilapom, illetve a miskolci üniversal nyomda részére hatvanezer pengős kölcsön megszerzésében fáradozom. Guthard ugy szólva szemrehányást tett, hogy ha pénzre van" szükségem, miért nem fordulok hozzá. Kifejezetten is felajánlotta, hogy szívesen segítségemre lesz, hiszen én is szívességet tettem neki. - Milyen ellenszolgáltatást kárt ezért Guthard? - kérdezi az elnök. - Semmilyet; ez egyelőre nem volt poentirozva. - Ilyet ne mondjon, hogyne lett volna poentirozva: azt követelte, hogv a támadások a lapban és a parlamentben egyaránt megszürj enek. - Ea éntőlem ilyesmit kért volna Guthard, ezzel a nyerseseggel, hogy "én adok, te adsz" - akkor én egyszerűen kiutasítottam volna a szobámból - válaszolja emelt hangon a vádlott. - Én akkoriben másokkal , előkelő pénzintézetekkel tárgyaltam a hatvanezer pengős kölcsön felvételéről. Ilyen tónusban különben sem tárgyaltam volna senkivel sem. Annyit mindenesetre észrevettem, hogy Guthard minden áron azt akarja elérni, hogy én léke' telezettjévé legyek s hogy a lap egyik munkatársa bizonyos mér tékig föltétlen rendelkezésére álljon. A vádlott a továb biakban elmondja, milyen bankokkal tárgyalt a kölcsön felvételéről, majd igy folytatja vallomását: - Guthard a továbbiak során felkért enge m, hogy a köztem és Turohányi ^g on közt fennálló személyes kapcsolataim révén lehetőleg hassak oda, hogy Turc hányi, amig az IBUSz ügyében a vizsgálat folyik," szüntesse meg támadó parlamenti interpellációit. írásbeli nyilatkozat adásáról ekkor még szó sem volt. Én eleget tettem Guthard kérésének, beszéltem Turchányival s amikor erről Guthardct tájékoztattam, ekkor kért ő tőlem - megnyugtatásul, amint mondotta - bizonyos Írásbeli nyilatkozat ot. - Ön a királyi ügyész ur előtt kifejezetten "irásbeli b iztositékról" beszélt - állapítja meg Messik biró. - A kifejezésre már nem emlékszem, - jelenti ki habozva a vádlott - csak annyit tudok, hogy ezek a tárgyalások részint a Hungária hall j ába n, réséint a Hangliban és egyéb has onló • helyeken folytak, Pozitive emlékszem, hogy Guthard a Hungária halljában kérte tőlem azt, hogy Turc hány inak egyik hozzám intézett levelével igazoljam, hogy az interpe Hálások abbahagyása felől valóban tárgyaltam vele. /Folyt.köv./ Ky.
