Magyar Országos Tudósító, 1934. január/3

1934-01-29 [091]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat Harmadik kiadás. Budapest, 1934. január 29. XVI. évfolyam, 23, szám. ­/AZ ORSZÁGOS K^JZliJó KÖZGYŰLÉSE. Folytatás I./ - Jogász volt,a nagy magyar közjogászok egyenes leszárma­zottja, talán utols 0 képviselője. Deák Ferenc nemzedékéhez tartozott, a­mely az alkotmányhan a nemzet jogainak, szabadságának védő bástyáját lát­ta, Elszakadási törekvéseket soha nem támogatott, a pragmatica sanctiohoz mindvégig ragaszkodott, erre támaszkodva akarta a nemzeti élet teljességét kifejleszteni. Amikor IV, Károly király megbizta, hogy az önálló magyar hadsereg felállításáról törvényjavaslatot készitsen, boldogan fogott mun­kába, de a rohanó események más irányt szabtak a magyar életnek, A forrada­lomban a törvényt tisztelő,az alkotmányhoz ragaszkodó Apponyinak senrni sze­repe nem lehetett, s ebben az időben valóban aihette, hogy a közélet szin­padfiT ü l vissza kell vonulnia, ,Jf>nA*V - Szónok volt a legnagyobbak közül és ezt az isteni ado­mányt az interparlamentáris konferenciákon! 1895-től kezdve a béke érdeké-* . ben használta fel. Nyelvtudása világhirt szerzett neki és módot nyújtott arra r hogy barátokat szerezzzon a magyarságnak. Egész életét nemzetének szentelte, s mint a toll hivatott művelője is a magyarságért dolgozott. Ta­nulmányai és cikkei között nagyon sok a maradandó emlékű, - Kora ifjúságától késő öregségéig főleg a zene volt a gyönyörűsége, megértette a zenének legmagasabbrendü hivatását, Vvagner ze­nedrámáinak lényegét talán senki sem erezte meg ugy, mint ő, -'Elfogulatlanságát mindig megőrizte, ellenfeleivel szemben tárgyilagos volt, Nagyrabecsülte Tisza Istvánt éfl hibának tartotta, hogy Tiszát 1917-ben felmentették a miniszterelnökségtől, A háború alatt tánto­ríthatatlan hive volt a német szöfctségnek és háborualatti magatartása megmutatta az ő lelki nagyságát. Treuga jQeit hirdetett minden feltétel nélkül, mert aist v: llotta, hogy mindenkinek kötelessége a nemzet egységét megőrizni. - Amikor a békedelegáció vezetésére vállalkozott, osodát vártak tőle, Apponyi csak annyit igért, hogy a nemzet becsületét megvédi, és ennek az Ígéretének eleget is tett, méltóan képviselte a nemzetet^ Ered­ményt nem ert el, de nem érhetett el senki, mert sorsunk akkor már elvégez­tetett, A nemzet fájdalmának azonban hangot adott Parisban, Ettől az idő^. tői kezdve a magyar igazság kivívásának szentelte életét. A nemzetek szö­vetségében, az optáns-perek tárgyalásin, a leszerelési konferencián nagy­propagandát fejtett ki. Külföldön tisztelet övezte, itthon pedig osztatlan . szeretet, ragaszkodás. Tekintélye vitán felül állt és ez szárnyakat adott neki, olyan magasságokba emelkedhetett, mint azelőtt soha. Isten csodálatos öregséggel áldotta meg, testi és szellemi erőinek teljességében maradt e­gé3Z haláláig, &Z a magasrendű ember folyton tökéletesedett- Szellemi befo­gadóképessége nem csökkent, sőt még egészen uj eszmekért is tudott lel­kesedni, A teljesen újszerű fasizmust megértette és tudott lelkesedni Musso» liniért* Aaponyi móltátk hasonlítható a világtörténelem legnagyobb öregjei­hez, - Amikor meghalt, az egész világ tisztelgett koporsója előtt es Heriot gyönyörű szavakat talált a magésztalasára 0 . fezeket mondta: "Volt benne valami antik nagyság, az ő fájdalmát mindenki tiszteletben tar­totta. Benne testet öltött Magyarország lelke." - Nyolcvanhét évig élt, mégis korán ment el, mert nem végez­te el minden munkaját.Elment, de itt maradt példaadó élete, Apponyi nem egy párté, nem egy irányé, Apponyi az egész nemzeté, Boldogan vallhatja magáé­nak minden magyar, mert ő képviseli a magyar vágyak, magyar igazságok tel­jességet kifelé es befele, Preszly Elemért beszédének elmondása után hosszasan ünnepel­ték. /Folytatása következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom