Magyar Országos Tudósító, 1934. január/2
1934-01-13 [090]
Kézirat ,'/•'•// Tizenkettedik kiadás,- - " - - f'ty —- — Budapest, 1934, január 13. " • XVI* óvíb lyam, 10* szám* /HEGYESSY GYULA PENZeGYIG^ZGATóPEiLYETTES ELŐADÁSA. Folytatás 1*/ Franciaországban a kis családi házak megszerzése teljesen illetékmentes,- nangoatatta Hegyessy Gyula dr* pénzüg^igazgatóhelyettes előadásában, - Ez rendkivül fontos, mert az a kispolgár, aki saját házéban lakik, sohasem lesz kapható felforgatásókra* A késedelmi kamatszedés alapjában véve, a kincstár szempontjából, helyes gazdasági elv, de törvényileg kellene kimondani, hogy a késedelmi kamatok szedése bizonyos kulcs szerint például a Nemzeti 3ank által megállapított kamatláb figyelembevételével történjék. Kif qg; solható a tulfi zetett kamatok visszatérítését a pénzügyi hatóság csakis a felek kérelmére rendelheti el; kifogásolható azonkívül a visszaható erö alkalmazása az illetékjogban, mert ez a jogbiztonság legnagyobb ellensége. Az államkincstárnak feltétlenül őrködnie kell afölött, hogy a természetes es a jogi személy egyazonos feltételek mellett vehessen részt a gazdasági versenyben. A jogi személyek illet ékmentesité"séből ' végeredményben nem a köznek, hanem csakis a kedvezményezettnek van haszna , Megszüntetendő volna a közezállitások után szedett különleges illetékek rendszere. Erre tulajdonképpen semmi ok sincsen, s az autonómiák megszüntetése ezen a terén minden bizonnyal tisztább helyzetet teremtene. Az illetékek befolyásának hatásosabb biztosítására preventive kényszerítő jogszabályok kellenek, így például nem szabadna megengedni a tulajdonjog bekebelezését, mindaddig, amíg ' az Illeték nincsen leróva. Ezek volnának a fóelvek, amelyek szerint az illetékügyet modern értelemben és az élet követelményeinek megfelelőleg minél előbb rendezni kellvj*- fejezte be előadását Hegyessy Gyula dr. Az osztatlan tetszéssel fogadott előadáshoz elsőnek Tihanyi Lajos dr, ügyvéd, ny, vármegyei tisztií'őügyész szólt hozzá, aki lényegileg teljesen magáévá tette az előadó fejtegetéseit, kivéve az autonómiák megszüntetése tekintetében* "Tény - úgymond - hogy az autonómiák alkotmány-védő szerepe a monarchia megszűntével véget ért, de ebből szerintem nem szabad olyan következtettst levonni, mintha ezután autonómiákra nem volna szükség- mert az autonómiák voltaképpen csak ezentúl teljesíthetik valódi feladatukat, vagyis azt, hogy féltékenyen őrködjenek a nemzeti gondolatnak az államéletben való fentartásán. Az adózó polgár csak igy válhatik a nemzeti állameszme igazi hordozójávái" ^bben a tekintetben a ket álláspont közötti józan áthidalásra van szükség,- egyebekben az előadó reformtervei teljesen helytállóak, C z i r j á k M i h á 1 y dr. ugyancsak helyeselte az előadó nézeteit, s csupán a~t kifogásolta, hogy a késedelmi kamatok szedése tekintetében a bankkamatláb legyen mértékadó,. Ez szerinte nem mindenben megfelelő, s talán inkább azt a kamatlábat kellene zsinórmértékül venni, amely a bíróságok előtt is érvényesíthető. Az vitán felül • 11, hogy a késedelmi kamatra a kincstárnak szüksége van, S z a b 0 Sándor dr. ny. jogakadémiai tanár szerint ugyancsak kívánatos volna a pénzügyi közigazgatás államosításának tökéletes «i egval°sitása. Végül az elnöklő Benedek Sándor dr, közigazgatási bírósági ny. másodelnök foglalta össze az elhangzottakat, s az előadónak a Magyar Jogász Egylet nevében köszönetet mondva, az ülést a későesti órákban bezárta. /MOT/Ky 4 I I K E K j'i/ mmm j x KERESZTÉNY MAGYAR ASSZONYOK 1 ART SZÖVETSÉGE január 15-én, hétfőn délfi után fél 6 órakor /IV, Városház utca 10. félemelet/ központi értekezletet j tart. /MOT/B ——« ú
