Magyar Országos Tudósító, 1933. december/3

1933-12-21 [089]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. Második kiadás. ——.«»-—•*«• _— « Budapest, 1933. december 21. XV. évfolyam, 289. szám.EGYHÁZI HÍREK MA TARTOTTÁK A BUDAPESTI EVANGÉLIKUS LEÁNYKÖZÉPISKOLA FÉLSZÁZADOS ÜNNEPÉT. Raffay püspök az iskola nagy programnjáról. Ma, csütörtökön délelőtt tartották meg a budapesti evangélikus leányközépiskola fennállásának ötvenéves jubileumát• Reggel a Deák-téri templomban hálaadó istentisztelet volt és itt a budapesti evangélikus egyházmegye esperese, Kemény Lajos prédikált, az első Tlmotheusi levél IV. részének 16, verse alapján. Az istentiszteletre következett a jubileumi ünnep, a deáktéri díszteremben, ahol a tanári karokon és az Ifjúságon kívül jelen voltak a nevelésügy legismertebb vezetőemberei, köztük: Raffay Sándor dr. bányakerületi püspök és felesége, Sárkány Alfréd dr. min. tanácsos és Bernáth Géza dr. o.tanácsos, a kultusz kormány képviseletében. Pintér Jenő dr. tanker. főigazgató, Szelényl^Aladár dr., az evangélikus egyetemes egyház vll. főjegyzője, Zlnmermann Ágost dr., az Állatorvosi Főiskola rektora, Nagy Zsigmond dr. min. tanácsos és Zelonka Frigyes dr. kir. tanfelügyelők, Bartha József dr. ós Mikola Sándor főigazgatók, Szlgethy Lajos dr. és Mlkolik Kálmán középiskolai igazgatók, Becht Albert, a deáktéri közös egyház gondnoka, Broschko G. Adolf tiszteletbeli esperes, német lelkész, Magócs Károly egyházker. közp. lelkész, Gaudy László dr. egyházker. hitoktatási felügyelő ós mások. Németh Cdön dr. orvosprofesszor, mint a de^ctéri magyar és német testvéregyházak közös felügyelője - aki a budapesti evangélikus leánygimnázium uj otthonára kétezer pengőt adományozott - nyitotta meg a diszgyülést, a vendégeket köszöntötte, majd az Ötvenéves iskola fokozatos és állandó fejlődéséről szólt. "A mai magyarság,szegénysége ellenére a közintézmények fejlesztésében még mindig előtte halad nála is kulturáltabb nemzeteknek és ezért bízunk benne, hogy ez a nemzedék meg tudja erősíteni ezt az iskolát is. Mindig a gyermekek lelkének kiépítésére, a hazafias és neneeflszellemü pedagógiára helyeztük a legnagyobb súlyt" - mondotta Németh professzor és annak a reménységének hangoztatásával fejezte be szavalt, hogy a budapesti evangélikus leányközép Iskola minden Időkben eredményes munkása lesz a nemzeti és egyházi ügynek. B ö hm Dezső dr., a leánygimnázium jelenlegi Igazgatója Ismertette az elmúlt ötven esztendőt, amely idő alatt közel tizenötezer gyermeket képeztek ki, s jelenleg négyszázötven a növendékek létszáma, A jelenlét vő M

lkolik Kálmán egykori polgáriiskolai igazgatót éljenzéstol kísérve üdvözTi", majd a többi, kiváló szolgálatot végzett Irányító pedagógust. Méltatta végül az elhunyt tanárokat, köztük a háborúban hősi halált halt két professzort: V

otlsky Zoltánt és Wlndt Józsefet, akiknek emlékére a deáktéri é

; ,.áet lépcsőházában márványtáblát helyeztek el, Körmond 1-Frimm Jenő szobrászművész stílusos alkotását. Pintér Jenő dr. kir. főigazgató a budapesti tankerület és a főváros egész tanársága nevében mondott üdvözlőbeszédet és a többi közt igy szólt: "Ha visszatekintünk a magyar nőnevelés útjára, elbusitó érzelmek fog- . nak cl: amíg fiaink nevelése együtthaladt a korral, addig a leányoké megszorult az elcmiiskolal padokban. A kiegyezés évében még nincs Magyarországon egyetlen leányközépldafola, leánygimnáziumot pedig még a millénlum Idején eem találunk. Pedig, ha van valami fontos a nevelésben, akkor a leánynevelés az, amilyen a családanya, a leány, a nővér, olyan a család, olyan a gyermek, olyan a jövő. Éppen azért áldásos gondolat volt, amikor Raffay Sándor püspök a maga lánglolkével a budapesti leányközépiskola alapját megvetette. Szeretettül és büszkeséggel kell meghajolnom ez intézet előtt és öröm nekem időnként betekinteni ennek ez iskolának munkájába. Vajha az evangélikus egyház áldozatkészsége, híveinek buzgalma lehetővé tenné, hogy nemzetünk és az evangélikus o-gyhóz javára megteremt héfcié az iskola külső létfeltételét: a leánygimnázium uj épületét'^-fejezte be szavalt Pintér Jenő főigazgató. /Folyt .köVo/