Magyar Országos Tudósító, 1933. december/1
1933-12-02 [088]
Budapest, 19.33. öotrember 2. j XV. ővf olyan 274, szán. HÍREK POHTOS KÉRDÉSEK A MÉRNÖKI KAMARA ÜLÉSÉN. A kamara választmánya pénteki ülésén az egyik roggól! lap cikke nyomán foglalkozott azokkal az aggodalmakkal, amelyek részben a kamara, dc főként az állástalan diplomások országos bizottsága akciói révén szükségmunka alkalmakhoz juttatott mérnökök díjazási színvonalának a mérnöki foglalkozás rendes díjszínvonalára várható visszahatása tekintetében elhangzottak, A választmány köszönettel adózik a szüksőgmunkaalkalmakért. Megállapította azonban, hogy a szükségmunkadijak hitelszűke folytán lényegesen alacsonyabbak,mint a mérnöki foglalkozás rendes körülmények'között nemzetközi viszonylatban ls kialakult díjszínvonalának mogfölelne. Ezeket a dijakat rendszerint vagy lényegesen . csökkentett munkaidőre, vagy pedig gyakornoki, avagy egyáltalában nom mérnöki tevékenység ellenértékéül állapították meg. Ezok a dijak tehát a szükségm T ankarcteken kivül teljesitendők, mérnöki munkadíjnak sem magánmérnöki, sem alkalmazott mérnöki viszonylatban nem tekinthetők, s a mérnöki munkadíj színvonal megítélésénél,sem pedig adott esetben a díjszínvonal megállapít ásánál figyelembe nem vehetők. A választmány megismétli a külhonos mérnökök munkavállalási engedélyei szigorú megrostálására irányuló korábbi kérelmeit, továbbá megkeresi az OTI-t, hogy az általa tervezett építkezéseket az adott esetben elérhető házadókedvezmények igénybevételével feltétlenül hajtsa végre és a válságos munkahiányra tekintettel, mellőzze kész házak vásárlását, A •kormánytól pedig a kamara a- házadómentességi jogszabály módosítását kéri . A választmány ebben az ülésében B o r n e m iss z a Gábor gépészmérnököt, a Hungária Villamossági r.t. igazgatóját az. Országos Ipartanácsba - dr.K o s s al ka János mellé- - második képviselőjéül megválasztotta, /IIOT/B. •»-•»• GÖMBÖS GYULA MINISZTERELNÖK BESZÉDE A RÁDIÓ NAGYADÓ ÜZEMBEHELYEZÉSÉNÉL Magyar Testvéreiml - Az első szó, az első hang, amelyet az uj nagy leadóállomás szikrátengprún keresztül magyar testvéreim felé sugároztatok,a tisztelet szava, a hódolat hangja, az első magyar ember: nagybányai vitéz Horthy Miklós, Magyarország főméltóságu Kormányzója iránt. Az ó nemes,szilárd és fonkölt egyéniségében testesül meg a magyar élniakarás gondolata,ezeréves fajtánknak az az elpusztíthatatlan, csodálatos ősereje, amely akkor mutatja a legkeményebb ellenállást, mikor a sors keze a legsúlyosabb csapásokat zuditja nemzetünkre.Mikor a magyar teremtőerő e csodálatos alkotását: az uj lakihegyi nagy leadóállomást a magyar király 1 kormány átadja rendeltetésének: ugy érzi, méltóbb gondolatot ós érzést nem küldhet szerte-szét elsőnek az elektromos szikra szárnyain, mint a hálába tisztelet, a hódolat gondolatát és érzését az ország Kormányzója felé. m A rádió célja sokféle. Lehet a gondüzés, a szórakoztatás,le lehet hirek közvetítése, lehet oktatás, de lehet tárogatója is a nemzetnek, mely hivó szavával egy táborba szélit minden magyart,ha nagy kérdésekről van szó. És lehet az általános emberi kultúra fegyvere,flé minden körülmények között kell, hogy a sajátos magyar kultúra terjgsztője legyen. A rádió a művészet szócsöve, csodálatos tölcsér, amely szóban és hangban fogant gondolatot szétszórja az éterben.Minél távolabbra szórja, minél több fülnek kögvetiti,annnál hatalmasabb eszköze a kultúrának. - Ez a meggyőződés hatotta át a magyar postát és a rádió'társáig ságotj amikor megépítette ezt a 120 kilov/attos nagy leadóállomást,amely I lehetővé teszi, hogy leadását minél olcsóbban, minél zavartalanabbul \y hallgathassa minden magyar,szerte a világon. I I /folytatása következik/
