Magyar Országos Tudósító, 1933. december/1

1933-12-07 [088]

SÁGYÁiá ORSZÁGOS TUDÓSTÓ K é z i r y t. Kilencedik kiadás. • li •• i . MI 11 M Ty-i — ' nrt r •— — — *— Budapest, 1935. december 7. ^ XV. évfolyam 278. szám. MEZŐGAZDASÁG AZ ÜZEMKÖLTSÉGEK FELEMÉSZTIK A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG JÖVEDELMÉT. • \ i Osütörtökön délután tartotta együttes gyűlést az OMGE közgaz­dasági-, valamint üzemi- és számtartási szakosztálya B u d Jánosdr.ny. pénzügyi és kere skedolemügyi miniszter elnöklete alatt. Mutschen­b a ah e r Emil dr.felsőházi tag, az egyesület ügyvezető igazgatója is­mertette az OMGE legújabb nagy felkészültséggel végzett, az 1932. évre vo­natkozó számtartási statisztikai adat gyü j t és ének már eddig feldolgozott főbb eredményeit^ amelyek megvilágították a magyar mezőgazdasági üzemek helyzetét és üzemi eredményeit a mai értékesítési nehézségek köZött é A'Z OMGE munkájába belevonta a keszthelyi cs debrooeni számtartási központokat,vala­mint az országos üzemi intézetek és ezekkel együtt több mint kétszáz gazda­ságnak adataira kiterjeszkedve fogja elkészíteni összefoglaló jelentését. A már földolgozott felvételek között arányosan szerepelnek a nagy-, közép- ós kisüzemeké Az 1932.évi átlagos ára.datok ismertetése során Mutschenbacher Emil dr .rámutat ott arra, hogy a gazdaságban tényleg ólért úgynevezett major­sági árak a budapesti nagy kero s kedolmi árak mögött messze elmaradtak és pedig búzánál 15, rozsnál 28, burgonyánál 18, hizőmarhánál 28 és hizó ser­tésnél 22^-kal, Hazai mezőgazdasági üzemeink jövedelmezőségét más hasonló államok adataival összhhasonlitva azt látjuk, hogy mig a nyershozam Magyar­országon kat. holdanként 122,51 pengő, addig Némotországban 297.40 pengő, Svájcban 249.24 pengő, Dániában 315 pengő. Az üzemköltség kat. holdankint Magyarországon 122.91 pengő ? • Németorsz ágban 297 pengő 40 fillér, Sváj-cba'n 668,68 és Dániában 281 pengő. Eszerint a legnagyobb nyershozamot és egyúttal tiszta jövedelmet a svájci gazdaságok értök el, holdanként 80.-pengős ered­ménnyel, utána Dánia következik 33 pengő holdankénti tiszta jövedélömmel. Kémét országban az üzemköltségek éppen felemésztették a nyershozamot, s igy nem maradt tiszta jövedelem,mig hazánkban kat.holdanként átlagosan 40 fil­lér veszteség mutatkozott. A kész pénzbevételüket vizsgálva azt látjuk,hogy gazdaságaink nyers hozamukban tekintélyes részét hozzák piacra és különösen szembetűnő a kisüzemekévézetőszerepe, ami azt bizonyitja, hogy a kisüzemek a házi felhasználás csKkontesével igyekeznek ellensúlyozni az árvesz tősé­gek által okozott bevételi hiányt. Az adatokból azt islátj uk,hogy az üzem­költségeknek legnagyobb részét, 45#-át a munkabérek te szik. Számottevő az üzemköltségek között a véséolt . . üzemanyagok és iparcikkek költsége is, amelyben a tüzelő, világitó, ke nő anyag ok, növényvédő Imi sze­rek, valamint az épület eanolt-leltár költségek foglaltatnak. Az 192?,évi adatgyűjtéssel összehasoníitva ezt látjuk,hogy amig az emiitett évben a gazdaságok készpénzkiadása holdanként majdnom kétszer annyi volt,mint 1932­ben,az iparcikk vásárlás költsége a nagy- uS középüzemeknél 29 pengőt tett ki holdankint a jelenlegi 20 pengővel szemben,Ez a körülmény isaz agrárolló kinyitásának a következménye. Az OMGE üzemstatisztikai adatgyűjtése igjn tanulságos adatokat szolgáltat éáremélhetően a gazdasá­gosság szempontjainak fokozott igénybevételére, a fillérekre menő kalkulá­cióra fogja nevelni e gazdákat. Ez adja meg talajdonképen a gazdálkodás' irányításának eszmei tartalmát. Ezután Rege Károly dr,, az OMGE titká­ra számos különböző tipusu gazdaságból összggyüjtött adatok alapján részle­tes táblázatos kimutatásokban ismertette a folyó évi búzatermelés költsége­it, molynok alapján megállapít j a, j hogy az idén egy kat.hold búza termelési költségei 13 q.96 kg,búzát tettok ki, amellyel szemben az országos termés­átlag 8,84 q. ós a szalma értéke j 1.20 q-t tott ki összesen. Ha ös^ihason­litjuk az 1913/1927. évi termelési költségekkel, akkor azt látjuk,hogy 1913­ban 571 kg.költség mellett 810.ikg,búzatermés, 1927-ben pedig 804 kg.hol­dankénti költstg mellett 753 kg,termés volt.A közterhek 1927,óta 58 kg. A, búzáról 123 kg.búzára emelkedtek; • Ezek az adatok is igazolják,hogy a buza­' !• termesztés ma jelentós ráfizetéssel jár. Majd 0 r m á n d y János dr., a I: győri mezőgazdasági kamara igazgatója a várható nagyszámú mezőgazdasági |1. magán- és kényszerogyezsqgro való tekintettől az üzemi tanácsadás jelenirő­\\> s égével foglalkozott előadásában. /MOT/O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom