Magyar Országos Tudósító, 1933. november/1

1933-11-08 [087]

Kézirat.. . Első kiadás. Budapest, 1933. november 8. XV. évfolyam, 253. szám.E Ö V Á R .0 S A KÖLTS'SVETÉS RÉSZLETES VITÁJA A TANÁCSÜLÉSEK. A törvényhat és ág i tanács szerdán délelőtt IC órakor folytatta Huszár Aladár főpolgármester elnökletével 1934, évi költségvetés részletes vitáját. Soron következett a közélelmezési fejezet. Az első felszólaló, 3 ü c h 1 e r József ismertette a piaci és vásárcsarnoki helypénzdijszabást. A bolt és lakásbérek általános lesz.-.Ilit ás ár a való hivatkozással kivánta a piani és vásárcsarnoki helypénzek arányosítását és leszállítását. Kívánatosnak tartja, engedjék meg a vásárcsarnoki árusoknál:, hogy az Elektromos Müvektől az egyes áruhelyekre' külön villanyórák felszerelését kérhessék. Petro^vácz Gyula volt a következő felszólaló. Eber Antalnak a Községi -Helmiszerárusitó Üzemmel és a kenyérgyárral foglalkozó parlamenti felszólalását tette szóvá, amelyben Éber azt állította, hogy a két üzem nem tud^megfelélni árnivelláló feladatának. Éber állításaival szemben szükségét érzi kimutatni a tiszta és világos tényeket és ezért azt indítványozza, hogy a polgármester min• den havi jelentésében tegye közzé összehasonlítás céljából a Községi Elelmiszerárusitó Hzem és a Kenyérgyár árait. Ezeket az adatokat a sajtó utján is publikálják, hogy igy megállapítható legyen, mennyire nem helytállóak Eber Antal állításai. Eelvilágositásokat kért ezután a Nagyvásártelep helyzetéről^ jövedelmezőségéről, az ellene felmerült panaszokról. Kivánta a közélelmezési osztály műszaki alosztályának végleges megszüntetését és sürgette a perifériák piacait. Elsősorban szüle- 1 ségesnek tartja, hogy a rákosi réteken létesítsenek egy olyan piacot, ahol falusi, kocsik is árusíthatnak. R a s s a y Károly és B r ó d y Ernő azt kívánják, hogy az összes élelmicikkek áralakulásáról készítsenek havi kimutatásokat. A helybér kérdésében egyetértenek Büchlerrel, mert a piaci és vásárcsarnoki bérlők csökkenő jövedelmeik miatt nem tudják a magasabb béreket megfizetni. Indítványozza, hogy a vásárcsarnoki áruhelyek bérét olyan mértékben csökkentsék, amilyen mértékben a főváros bérházaiban mérsékli a bért. A ferencvárosi kikötővel kapcsolatban hangoztat^ a^ hogy mindent meg kell tenni a kikötő életképessé tétele érdekében es , a kikötőt a dunai hajózással szoros kapcsolatba kell hozni. U s e t t y 4 Béla megállapítja, hogy az uj élelmiszernagyvásártelep betölti a maga hivatását és erre a telepre nagy szükség volt. A bérleszállításokkal kapcsolatban elhangzott kívánságokat méltányolja, de nem teheti magáévá Büchler álláspontját. Egy kisebb 20 %-os bérleszállitás nem segítene a bérlőkön, viszont a főváros költségvetését károsan befolyásolnál. Olyan nagyméretű bérleszállitásról pedig, amit Büchler kívánt, iszó nem lehet. Bródy indítványát elfogadja, mert az keresztülvihető. Szerinte a régi központi csarnokban kellene nagyobb bérleszállitást eszközölni, mert ez ma már kerületi csarnok. Jjai az alektromos áramdíjakat illeti, közli tanáccsal, hogy az Elektromos. Müvek hajlandók az árusokhoz az áramot bevezetni, de a bevezetés költségeit megtéríttetik. Ezt az árusok nem vállalták, ezért helyettük az ügyosztály téritette meg a költségeket és ennek az amortizálására szedik a villanykörték után a dijakat. Hozzájárul., hogy a Községi Élelmiszerüzem és a Községi Kenyérgyár árait összehasonlítás c-éljából havonta közétegyék. A ferencvárosi kikötő valóban nincs kellően kihasználva, de mindent megtettek amit lehetet, A kihasználás legnagyobb akadálya a kikötő bejáratát lezáró ^állami zsilip, A hajók ugyanis csak átemeléssel e kam.ara.zsilipen át juthatnak a kikötőbe. Egy megfelelőbb zsilip létesítése ezidőszerint ugy az államnál, mint a fővárosnál pénzügyi akadályokba ütközik. /Eolyt.köv./