Magyar Országos Tudósító, 1933. november/1

1933-11-02 [087]

MAGYAR ORJZ,,GOo TUDÓSÍTÓ K é " 1 r t • Kilenc o d i k kiad ás • Budapest, 1933 • noverib or 2. XV. évfolyam, 248. szán. /Tisza István emlékünnep. Folyt ;táa • 1./ Az ünnepélyon Berzevicsy Albert elnökölt, aki a követ' ozö Ejogny 1t óbo s a é det mondotta: - összegyültünk, ionét - nint nlndon évben - c napon, hogy a gróf Tisza István tragikus halálánál: évfordulóját, ebben a toronbon, melyhez az 6 politikai pályája nogindulásána.k emlékei füzódnok, kogyolótoson negünnepcljük. - Mikor legutóbb, a születésnap, évfordulója alkalmából volt szerencsén e Kör tagjaihoz, s vondégoIhozíjW^Söíyr8l szavainat, azt a roményüfrkot fojozton ki,hogy az ozidci halálozási évnap, vagyis a mai nap, nog- ' emlékezését ogybe fogjuk, köthetni az S budapesti onlékszobrána]; fölavatás ával, - Ez a reményünk non teljesült, mart a nagyméretű és gazdag művészi munka hosszabb időt vesz igénybe, nint amekkorát eredetileg szántunk neki; do a lelkiismeretes, mindig jobbra és jobbra törekvő alkotó munka, melyet Zala mester és konzsoniálls társa? , Orbán s zobrészmüvéoz fordítanak c mürc, mindenesetre csak fokozni fogja annak attsaészl értékét és 4gy már ma elmondhatjuk, hogy a Tisza István szobra nemcsak monunontél is emlékjolo looz az ő korának és erőszakosan megszakított, korszakos életének, hanem egyúttal ogyik.e hazánk legkiválóbb művészi alkotásainak. - Horn kétkedünk benne, hogy a, Tisza István szobrának fölállítását minden elfogulatlanul gondolkozó és igazán magyarul érző fia és leánya c hazánál lolkos örömnél fogja üdvözölni; hiszen maga áz országgyűlés sietett nagy összeg;el járulni hozzá a szobor költségeihez, a háború utáni nehéz viszonyok között aránylag rövid idő alatt sikerült ó célra egy félmillió pengőt összegyűjteni, s mióta emlékének kultuszát szokásba•hoztuk, minden felekezeti különbség nélkül hazánk legkiválóbb férfiai omoltok szót ünnepélyünkön az o dicsőítésére•'Csak a felekezeti gyűlölködés lázong a Tisza emlékéne]; t isztolotó miatt. "Aki oly egészen azonosította magát nemzetével életében és haláléiban, mint ő, 'az megérdemli, hogy a nemzet is azonosítsa magát emlékével és no tekintse azt senki kö-zpr ódának. - Hogy nemzőt 1 történetünk sok nagy alakjának Budapesten nég eddig non éneitek szobrot, az igaz, do ezért szomreh'ányássál talán nem lehet éppen csak a mai, a legnehezebb viszonyokkal küzdő nemzedékét illetni. Hogy ez a nomzedók mégis, a nult mulasztásainak pótlása helyett, Tisza Istvánnak omol szobrot, azt főképp az>halalának rendkívüli körülményei magyarázzák meg, h ' & - Ot, aki fololős állásában mindont elkövetett a háború elkerülésére, öt, aki az Igyekezete ellenére mégis roánkszakadt hosszú háború rettentő megpróbálta tásai közt szinte emberfeletti erővel és önfol áldoz ássál vezette Magyarország kormányát, ugy, hogy a belső r ond és'nyugalom fenntartása mellett a harctér minden követelményének megfeleljünk, kinek kezéből épp akkor vették ki hatalmat, mikor a hé.ború válságos fordulatával szemben az ő szívós erélyóre legnagyobb szükség lett volna, Őt mint nemzeti szerencsétlenségünk előidézőjét toritették le gálád cinkosok, akiknek csak ürügy volt az o állítólagos bünöseége, akik valójában azért törtek életea* clíon, bog:/ a bekövetkezett forradalom orgiáinak szabad folyást biztosijának a nemzetben található legnagyobb fékező erő eltávolítása által, - így lett 6 valóban nemzetünk vértanujává, akinek megöletése t felforgatás áadatát, s az összeomlás lehetőségét jelontotto és akinek .'4 e t b cnmar a d ás a lett volna' talán egyedül képes . a f elforgatást és r . az összeomlást feltartóztatni. * - Ez a tragikus végzet magyarázza nog azt a folbufcdul .st, mellyel a nemzőt a maga nagy vértanujának emlékét méltón megörökíteni siető ': t . Do a megörökítés o munkája - tudvalévőleg - non szorítkozik a szoborállitásra. Immár tizenharmadik éve van folyamatban Tisza *stván hátrahagyott iratai, beszédei us leveleinek összegyűjtése és kiadása, melynek állásáról Itteni ö3szojöveteleink alkalmával be szoktam számolni. E nagy gyűjteményes h mu kiadója Akadémiánk leikos, buzgó szerkesztője, az Akadémia főtitkára, j ooldógult vez 'rünk minisztertársa és meghitt barátja, a mai nap ünnepi szó[ V noka. A beszelek rendezését és kommentárral való kíséretét nagy lelkiisnclA rotcoseggel Barabási KunJózsof egyetemi tanár végzi. M /Folytatása ]:övotkesik/