Magyar Országos Tudósító, 1933. november/1

1933-11-11 [087]

ZU KÜLÖNÖS BÜNPER /3.folytatás./ - Be kell vallanom, hogy szegy eltük, hogy. nem volt gyerme­künk és ezért határoztuk el, hogy egyet örökbe fogadunk. Mindenkinek azt mondb.uk, hogy saját gyermekünkről van szó,, amikor a bábaképző . intézetből elhozattuk a kisfiút. Kin ál József a szembesítéskor megmaradt állit ás a mellett,hogy Konfár Teréz őt félrevezette. Kelik Paula a bábaképzőintézet gyerekgondozó osztályának ve­zetője volt a következő tanu, aki állítólag jelentette Kihalnak, hogy; a nagyságos asszonynak gyermeke született. Holik Paula ezzel szemben azt adta elő, hogy amikor az örökbefogadásról szóló megállapodás a gyermek édesanyja és Konfár Teréz között létrejött, elvitte a gyereket Weingruber lakására és megadta az utasításokat a kisgyermek gondozásai': . Nem felel meg a valóságnak, hogy ő is segédkezett volna Kin ált félreve­zetni. Fogaira sem volt arról, hogy milyen célra akarják felhasználni a gyermeket. Ezután vitéz Boronkay István dr. ügyészségi alelnök vádbe­szédében súlyos büntetés kiszabását kérte, mert mint mondotta, a vád­lott a legszentebb érzésből gúnyt üzvo, a hatóságokat sorozatosan félrevezetve akarta magát elvetetni egy tapasztalatlan fiatalemberrel. A védő ezután azt hangoztatta, hogy fényes körülmények között él a vád­1 ottnő egy másik férfival, tehát semmi oka sem volt arra, hogy Kínái­hoz ilyen trükk segítségévei férjhezmenjen. Legfeljebb arról lehet szó, hogy hazudott, de ezzel rég nem követett el bűncselekményt. A törvényszék végül is bűnösnek mondotta ki Konfár Kiss^Tc- • rózt családi állás elleni vétség kísérletében ós közol-tiijathamisitás vétségében és ezek mia tt egyhónapi fogház büntetésre Ítélte. Az in- . d okol ás szerint megtévesztette Kinél Józsefet, akit férjül akart ma­gának megszerezni. Az Ítélet nem jogerős. /MOT/ Sy. y . A FERENCVÁROSI DON JÜAN CSALÁSI ÜGYE. Ma tárgyalta a büntető törvényszék Lányi-tanácsa a Ferencváros Don Jüan­jaként ismert LégráÖ.1 Lajos hentes és Kollár Margit háztartási alkalma­zott bűnügyét. Légrádi ellen háromrendbeli csalás és ogyreridbeli orgaz­daság volt a vád, Kollár Margit pedig folytatólagosan elkövetett lopás büntette címén emelt vádat az ügyészség. Vádlottként szerepelt a bün­perben Malonyai István is, aki egy nagyszabású raktárlopás kapcsán vált ismeretessé és felesége, akik azonban a vádirat szerint szökésben vannak és körözőlevél utján keresik őket. Légrádi Lajos a vádirat szerint jóba rátságban volt Malo­nyaiékkal és ö ssze ismer te tte velük Kollár Margitot, akihez benső barát ság fűzte, Malonyaiók rábeszélték a leányt, hogy munkaadója Lőwy Vil c kereskedő Wertheimszekrényéből lopja el a takárékbotétkönyvet és amiké:. Kollár ezt megtette, kiváltották a betétet, eltüntették a "kivét." be­jegyzést ős visszacsempésztették a leánnyal a könyvet. Később, ugyan­csak Malonyalék biztatására Kollár Margit föltörte a szekrényeket és azokból ceca 4oo pengő készpénzt, ruhanemüeket és ékszereket 3sopott, az értékeket áradta Malonya iéknak, akik a pénzből aztán Lé grazinak ad­tak. A vád szerint azonban Légrádi a leánytól is kapott a lopott pénz­b ől, Légrádi ellen ezenkívül házassági Ígérettel elkövetett csalás büntette elmén is eljárás indult, mert - mint az ügyészség megállapít­ja - Klaust József tisztviselőt és leányát, Máriát, mogeévesztve, nőt­lennek mondta magát házassági Ígérettel hétezer pengőt kicsalt tőlük, A lány, amikor megtudta, hogy Légrádi csak a pénzére pályázott, súlyos idegbajt kapott és ebbe belo is halt. A harmadik csalási vád szerint Légrádi vitéznek mondotta magát és rávette Szűcs József kereskedőt arra, hogy társuljon a hentesüzletéhez. Később derült ki, hogy az nem a Légrádié, hanem édesapjáé, ekkor azonban már Légrádi' elköltötte a társulás elmén, kapott többezer pengőt. /Folyt.köv./ Ma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom