Magyar Országos Tudósító, 1933. november/1

1933-11-10 [087]

Buda por.';, 1933, november 10, j Q °/ * XV, évfolyam, 255. szám, FABINYI KERjjSKBIDáLiiMuGYI MXNI3ZTJR NAGYSZABÁSÚ BESZÉDE BUDAFSSTFURDŐVARC3RÓL» i •• A Fürdőváros-Egyesülőt közgyűlése, A Budapest-Fürdőváros Egyesület pénteken este tartotta J óz s e f F a r : n c dr, királyi herceg elnöklése mellett a Gallértszálió dohányzó termóban elők lő közönség résztvé telével ezidei rendes közgyűlését, rnelyon F a b i n y i Tihamér dr. kereskedelemügyi miniszter is félsz°li lfe' és nagyjelentőségű indítványt tett. Ott voltak Lik :

:r Síidre alpolgármester, Tormay Géza és Farkas Árpád államtitkárok, Berezel Jenő, Kovácsházy Vilmos tanácsnokok, Czabalay Kornél, a Közmunkatanács a „elnöke, Senn Owtó, Dorner Aurél, Föiczl Jenő miniszteri tanácsosok, Domony Móric, Miklós Elemér, Bársony Oszkár, Madarassy Beck Gyula, Apponyi Antal grof, Zilahy Dezső és még sokan mások az idegenforgalmi érdekeltségek vezetői sorából, . ' József F 3 r e n c dr. királyi hercqg megnyitejában mindenekelőtt üdvözöl ;e a kereskedelemügyi minisztert, mint az "idegenforgalom" miniszteré c és kérte, hogy" kisérje figyelemmel az egyesület munkásságát. Ezután sor került a különböző előadásokra, amelyeket felszó'. a lás ok k öv s 11 ok • N é m e t h Béla dr, kormányfőtanácsos, fővárosi bizottsági tag a Tabán rendezésével összefüggő fürdőváros-proliémákat ismertette, s r.niisfc a véleményének odo tt kifejezést, hogy a Tabán rendezés'mól nem szabad figyelmen kivül hagyni a fürdőváros—szempontokat, mert -z nemcsak a város, hanem az egész ország érdeke, B á n lak y Géza a fővárosi fürdők központi igazgatója azután a pau s a 1 -gy egy u t a z ás ok rendszeréről beszélt, s rámutató'; arra, hogy a társasutazások az Idén ö ^százalékkal emelték az idegsnf orgcImat• A filléres gyorsvonatok - mondotta,nem ideáljai ugyan ez utazónak és igy nm az ideális utazást jelenti, de a mai körülmények mellett ez a legcélravezetőbb megoldás volt és remélhető, hogy a fürdőknél is várható f elleneülés. Szóvátette a v izumn ehéz s ég eke t, amelyek akadályozzák a fürdőéi:- ; kifejlődését és kedvezmények bevezetését tartotta szükségesnek, A v? suti Im-dv^zménye'íksl kapcsolatban megemlítő a, hogy "mig Jugoszláviában és Romániában £ fürdővendégeknek ; 50-75 százalékos u a- zási kedvezményt adnak, nálunk is hasznos volna e téren ujitás b:-vezjtéeo. A nagy helyesléssel fogadó.': felvetett eszmék vázolása után B e n c z u r Gyula dr. egyetemi tanár az orvosi munkáról b eszélt,' amelynek - mint mondotta - fontos szerep jut a fürdőváros kialakításánál, Budapestet a rhouma-fürdők sorába kell beiktatni -hangsúlyozta, Budapest csak -•iz-.-nöt éve modern fürdőig tehát még egy kis ide kell, amíg teljesen kifejlődik, K^saá) Ezzel be is fejeződtek az előadások, 3 az zt követő vitát F r. b 1 n y I. Tihamér kereskedelemügyi miniszter nyitotta meg nagy érdeklődéssel hr'llg: to.t f ;-lsz°lalásával, - .judrpest fürdőváros kérdése az idegenforgalom nagy eszméje körében fontos tényezőt jelent, **z idegenforgalom előmozdítása, tehát a f ürdóvároS'JeériLjo . . " olyan ipar, amely a kereskedelem részéről nem találkozik ellenvetéssel, amelynek árait a fogyasztó nem kifogásolja

# amelynek gyógyfürdő-telepeit a kereskedelem nem akarja bezáratni, tehát olyan ipar, amelyhez az gesz ország érdeke fűződik. Eddig is szép eredményeket értünk cl e téren, mondhatnánk, valósággal divatba jöttünk, ;gy hullámhegy kezdődő .lejtőjén ftlf elé kmladunk, s igyekeznünk kell, hogy "ebbe a hullámba b nla-kapcso lcdva minél nagyobb Ívben lendüljünk felfelé. - A kormány is & nagy figyelemmel kiséri azokat a kérdéseket - foly :-a -ta r miniszter -s köszönet jel v-. szi azt a nagy úttörő munkát,amelyet a fűrdov .roo-egyesülét e téren kifejt. Mondhatjuk, hogy ma mar a cselekvés ideje "lérkíZvtt és a kérdéseket racionálisan kell megoldani,írogremmot kell ötSzeálli :Í ni és ezt hétről-hétre megvalósítani, A Br . tonf nál megindult c forgalom és Budrpeet környékén"]; hozzáférh<~ '-őségé terén is tettünk gyet-mást. /Folyt, köv,/