Magyar Országos Tudósító, 1933. október/3

1933-10-21 [086]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ 5. törvényszéki kiadás. Budapest,1933. október 21. — PERÚJÍTÁS A FAYER-FUCHS ÜGYBEN. Ismeretes, hogy a királyi kúria elutasította Fayor Sándornak sógora, Puchs Leó, a Magyar Kender elnöke ellen ötmillió pengő iránt inditott keresetét. Fayor keresetének az volt az alapja, hogy sógora kihasználta az o szorult helyzetét és részvény érdekeltségét mélyen annak valódi érteke alatt votte magához. A kúria Ítéletének indoklása megáll pitocta ugyan, hogy Payor abban az időben szorult anyagi helyzetben volt, de a Puchs Leó által a részvényekért fizotott öa szegek az akkori idők gazdasági helyzet éhei: viszonyítva megfelelőnek találta. Payer Sándor most perujitási kérelemmel fordult a budapesti törvényszékhez és uj bizonyítékokat jelölt meg arranézve, hogy az átruházott vagyon forgalmi érteke nem felel meg a s egora által fizetett összegnek. Keresetében előadta, hogy a kúria által immár jogerősen mogállapitott szorult helyzete olyan nagyfokú volt, hogy cselekvőképessége az üzletkötés időpontjában erre az üzletre vonatkozólag teljesen hiányzott éa igy az ügyletkötés szerinte érvénytelen. Kérte az eladási szerz 6dé3 semmisségének kimondását . A királyi törvényszék a perujitási keresetet elfogadta es minthogy Fayor szegény jogon perel ós kérte ügyvéd kirendelését, a törvényszók dijmentos ügyvédül Bock Salamon dr.-t rendelte ki az ügy vitelére. A törvényszéken dr. Pethő Tibor törvényszéki biró november 3-ára tüzto ki ebben az ügybon az első tárgyalást. /MOT/ P. ZU HOCK JÁNOS ÜGY. /2 . folytatás./ Mintegy 2o perces tanácskozás után a tábla a bizonyitáskieg>,— szitésére vonatkozó indítványokat az egész vonalon elutasította. Ezután Miskolczy Ágost dr. kir. főügyész mondott vádbeszédet, amelybon többek között ezeket mondotta: - Nemrégiben, amikor a francia köztársasági elnököt meggyilkolták, a francia főügyész kijelentette, hogy nem-csak a közvádat képviseli, de minden tisztességes embor panaszát is. Én is ugyanezt m ondh tom:'képviselem minden becsületes magyar orabor fölháborodását azok ellen, akik 1918 októberében elárulták a magyar nemz jtet s o vádlott is ezek közé tartozik. Hock János végeredményben árulással van vádolva, s e súlyos váddal széniben ő állandóan hazafias érzületére, tisztességes intencióira hivatkozik. Hangoztatja, hogy egész életét hazafias célok szolgalataben töltötte, s erre azzal utal, hogy ennélfogva a jelen vádnak cl kell törpülnie, össze kell zsugorodnia az ő hazafias múltja mollott. S őzzel szemben annyi a tény, hogy a vádlott tagja volt egy csoportnak, amely Magyarorszá ellen, az országon kivül ellenséges e ajtópropagandát folytatott, hogy ilymóden beavatkozásra birja az egyes külföldi nemzeteket - Magyarország ellen! Azt akarták az emigránsok ozz el elérni, hogy egyes külföldi nemzetek restaurálják Magyarországon az oktobrizmust. " # - A vádlott büszkén hivatkozott rá, hogy ő az őszirózsás októberi forradalomnak egyik vezero volt. Nom volna nehéz bebizonyitan i, hogy ez a forradalom voltaképpen közönséges lázadás volt, hiszen a magyar kúria közönséges hazaárulónak nevezte e forrdalom legfőbb vezérét: Károlyi Mihályt. 1918 októberében ugyanis rettentő kérdés morült fel: Magyarország a magyaroké maradjon-e, vagy pdig nom? I A nemzet o IragAkús helyzetbon elvesz itotto józan táj ékozéképess égét, valóságos ájulás következett be a magyar lelkekben; s csak igy lehet megérteni' hogy egy törpe kisebbség a kormányt a zűrzavarban magához ragadhatta. E törpo minoritásnak a vádlott volt az egyik vezére, aki az ugynove. zett Nemzeti Tanács elnöke lott. Ez a tanács zavaros közjogi szoropot vitt, körülbelül olyant, mint a francia forradalomban a konsoil. Innen indult ki tulajdonképpen a forradalom és e tanács nevében, ogy népgyűlésen, a vádlott volt az, aki kihirdette a népköztársaságot. /Folyt. köv./KY.