Magyar Országos Tudósító, 1933. október/3
1933-10-28 [086]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. f f l Zí5 C/*y £ ölk <ifitifi( Budapest, 1933. október 28* £á- XV.évfolyam 246.szán. EGYHÁZI HÍREK RAVASZ LÁSZLo PÜSíÖK A LELKI ÉS NEMZETI ÉLET REPORMÁCIÓJÁRÓL. Az Auguszta-telepi nyomorgók karácsonya javára rendeztek na,szombaton 23te ünnepet o Szent László-téri polgári leány Iskolában. A nagyterem zsúfolásig m-gtelt a X.kerület Intelligenciájával, munkáséival és eljöttek az Augusztc-i;elep mezítlábas lakol is, papjukkal Gáspár Bélával,hogy hallhassák püspöküket. . Hatol kay Kázmér fővárosi bizottsági tag, kőbányai lelkész és F e h é r Béla polgári Iskolai igazgató fogadták a püspököt, s az ünnepen Hatolkay lelkész imádkozott, S 0 ó s Géza, az ünnepséget rendező Kőbányai Soll Deo Gl$n-Kör elnöke megnyitót mondott, B a r d ó c z Margit hegedült, Vonczell Béla^ az Operaház örökös tagja ésBartóffy Erzsébet énekelt, Hegyi Emánuel, a Zeneművészeti Főiskola tanára és Tóth Karoly zongorázott, G á r d o s Kornélia szavalt, B a r c z á n Endre Bibliát olvasott és imádkozott. Ravasz László dr. püspök a nemzeti és lelki élet reformációjáról -beszélt. A reformáció annyi, mint helyreállítás, úgymond,s menjünk végig a börtönökön, vesztőhelyeleen, örömtanyákon, harc terekon, politikai arénákon és látni fogjuk* mennyire eltorzult az emberi arö. Nincsen nekünk nagyobb dolgunk, sürgősebb feladatunk, mint helyreállítani magunkban az eredeti Krisztu3-arcot. Ember: lehetsz szép, dicsőséges, sugárzó,jöjj,ne késsél, jöjj erre a közös munkára, mert a mci emberiségnek nincs egyetemesebb vállalkozása, hogy azt, amiért 8 előttünk megjelent, hogy aroát megmutassa: helyreállítsuk ezt az arcot. Ezt az Ideált elérni, ez önmagunk reformációja. _ - Nem ugy értjük a nemzet roformációját,mintha nekünk vissza kellen- alakulnunk valami történelmileg elmúlt állapotunkba, akkorra,amikor hont foglaltunk, hiszen igy csupán élő múmiává változnánk. Nagymagyarország visz.sza állítása 03ak külső Integritás volna a benne lakók lelkének átalakulása nélkül. Mert he lelkileg ezt a kis hazát sem tudnánk betolteni,hogyan tudnánk betölteni a nagy országot?! Nemcsak külső statisztikai,ha. te Imi állapotot kell elérnünk, itt csak az ősi ige segít: Istennel-; minden nemzettél van célja, a. nemzetekkel szövetséget• köt és vannak nemzetek.amelyek ezt a szöv ; tséget vállalják és mások, amelyek erről nem akarnak tudni,Önmagukat tartják magukban elégségesnek és <ezórt einyonpródnak- összeomlanak.Azt kell mondanunk tehát: imo^ odaadjuk magunkat Istennek, jelenünk minden reménységével és fájdalmával, amint vagyunk, szegény, megtévedt, szomorú magyarok, odaadjuk magunkat Neki, - A magyar nemzet akkor köt szövetséget Istennél, hogyha maga fele' t királynak K r i sz tust elismeri. Van egy királykérdés, amely nincs megoldva , pedig minden királykérdésnél nagyobb és ez az,hogy egy nemzetnek Krisztus legyen a királya, egy országé,ahol az ö akarata, szeretete a törvény,az inspirációk, a szent atmoszféra, ahol a legkülönbek azok,akik a. legtöbbet áldoznak, akik legtöbbet szenvednek, ahol egészen fölfordul az eddigi rangjelzés ós a .'legelsők a legutolsók és az utolsók lesznek elsők, m.-rt "aki első akar köz$tttotok lenni, az legyen 0 ti szolgátok",.. - Ezak a most elmúlt évek,igy végezte beszédét Ravasz püspök,a magyar nemzőt nega láz tat ás ának. 'év el, különösképen Intettek arra, hogy a Krisztus királyságába vezessék c. magyarságot. Mert ha odaérkezünk, ezer éves történelmünknek legnagyobb; szégyene a legnagyobb tanulsággá és igazsággá váik, a szenvedő sok népe a/ győzelem népévé válik. Mert ha tudunk szenvedni, tudunk várni,akkor a nagy csapás megszenteli ezt a népet,lelkének eddig ismeretlen mélységéit feVnyltjü* uj, nagy érzések hőforrásai ? mInt egat-kereső gejzírek csapnak fel ó.$ a pusztában mosolyog majd a rózsa és a halott erdők4 bon megzendül a reménység vadgalaimb j ának bugása és azzal megérkezik a még f mindig-késő tavasz... Csák egy képre alakuljunk át: Krisztus királyságának képére,.. /MOT/F.
