Magyar Országos Tudósító, 1933. október/3

1933-10-27 [086]

Budapest, 1933. október 27. XV. évfolyam, 243.szám.FŐVÁROS /A tanács ülése. Folytatás 1./ K o z m a Jenő felszólalásában még azt hangoztatta,, hogy a polgármester, amennyiben valamelyik üzemnél bármilyen rendellenességet lát, a legkérlelhetetlenebb szigorral járjon el és inditsa meg a vizsgálatot, mert a törvényhatósági tanács a jövőben nem lesz hajlandó meg^ lepeteseket tűrni, nem lesz hajlandó felelősséget vállalni, ellenben ha bárhol is szükségesnek mutatkozna, megadja a felhatalmazást q, leggorombább rendcsinálásra is. Révész Mihály a szociálderaokratapárt szónoka volt a következő, Nem tudja osztani azt az optimizmust, amelyik a polgármester expozé jának utolsó öt-hat mondatából kicsendül. De nem tudja magáévá tenni Kozma Jenőnek ezen jóval túlmenő optimizmusát sem, amikor például azt mondja, hogy szociális ellátás dolgában legjobban állunk^ mert ez nem fedi a tényeket. Azután tovább vitatkozik Kozmával és kifogásolja, hogy az ifjúság problémájáról szólva, csak az értelmiséghez tartozókról beszél, de egyszer sem ^említette a kezük munkájából élő ifjúságot. Kifogásolja, hogy a költségvetés nem került előbb a pénzügyi bizottság elé. Aggodalmait hangoztatja a költségvetés rettenetes redukciói felett. A súlyos^pénzügyi^helyzet okait kutatva megállapítja, hogy a rendes kiadások 39.8 fa-át a személyi kiadások emésztik fel. Bár a gyakorlatban helyesli, hogy a tisztviselők, alkalmazottak és munkások sorából senkit sem szabad elbocsátani és a fizetések csökkentésénél is e, legmesszebbmenő óvatossággal kell eljárni, mégis sokkal ja r. személyi kiadásokat. A költségvetés deficitjének okát nemcsak a gazdasági válságban látja, hanem olyan kormányintézkedések sorozatában, amelyek a főváros bcvote?.eit tetemesen esökkntették. Szóváteszi, hogy a kormány kevéssel járul hozzá az inségenyhitéshez. Az állami rendeletek, adóügyi intézkedések eredményezték, hogy a főváros adóbevételei csökkentek, az államé pedig emelkedtek. Kifogásolja^ hogy semmitsem irányoztak elő beruházásokra. Furcsa, hogy a talcarékoskodáa mindig az útépítéseknél kezdődik és az erre szánt összeg évről-évre emelkedik. Viszont hunnak más kevésbé gontos tételek, ahol igen erős az emelkedés. A költségvetést nem fogadja el, W o 1 f f Károly e.zzal kezdte felszólalását, hogy nem akar a költségvetés általános tanácsi vitájában erőteljesen résztvenni, mert az autonómia célja tulaj donképyen nem a sok beszed, hanem konkrétumok kitermelése. Vannak azonban adósságok, amelyek az autonómia munk .ját is meghatározzák, minden pártnak igyekezni kell pozitívumokat kialakítani, azonban a pártok maguk is bizonyos kitermelt közhangulat nyomása alatt állanak. A politikai felelősség kérdésében rámutat arra, hogy a pártol: nem is. merhetik ki magukat ez adminisztráció részleteiben, mert nincs módjuk mindenbe betekinteni. Az elmúlt tizennégy év alatt is csak meggyőződése és lelkiismerete vezette, nem a hatalmi vágy • A Vásárpénztár első igazgatósagát változatlanul hagyta, arra nem is kívánt befolyást gyakorolni, mert nem politikai szempontból kezelte és intézkedéseiről nem is lehetett tudomása, Nem i3 lehetett abban a helyzetben, hogy mindent megismerjen. A cél nem lehet az, hogy az önzetlenül működöknek gáncsot vessenek és pletykák nem irányithatják egy nemzet, vagy egy város sorsát; Amihez azonban hozzájárult azért bárki előtt vállalja a felelősséget. Felkéri a polgármestert, hogy az e.dminisztrációnak az üzemekben működő tisztviselői és a számszaki igazgató a legerőteljesebben ügyeljenek a főváros érdekeire, mert nem hajlandó' semmiféle visszaélést fedezni, 'szletcikről azonnal tegyenek jelentést, A főváros olyan helyzetben van, amely megbénítja a kezdeményezést. Tagadhatatlan, hogy Budapost 14 éven át megfelelő pénzügyi pollitikával kiváló hitelképességre küzdötte fel magát és ma Európa összes vá rosai között legjobb pénzügyi politikája van és a leghitellcépcsebb. Kifogásolja, hogy mindig ujabb terheket hárítanak a fővárosra, de ugyanakkor korlátozzák jövedelmi forrásait. Ugy veszi észre, hogy a városi lakossággal szemben bizonyos onimozitás érvényesül. Ezt az állapotot fenntartani nem lehet akkor, amikor stociál ;olitikai intézkedéseket tulnyomólag csak a főváros tesz és a, munkanélküliség kérdésén jcle'ntőse-n csal: a főváros igyekszik segíteni. A szociális terhek állandóan növekednek, A munkanélküliség /folyt.köv./