Magyar Országos Tudósító, 1933. szeptember/2

1933-09-20 [048]

NAGY RÉSZVÉT MELLETT TEMETTEK EL CSÁSZÁR IMRÉT. Ko Igy ári Császár Imrét, a Nemzőt i Szinház egykori nagy művészét és örökös tagját szerdán délután nagy részvét mellett temették el a Kerepesiuli temetőkén. A koszorúkkal és virágokkal tor ltot t diszes rovatai körül ott volt az elhunyt felesége Os-.Alszeghy Irma és két leánya, továbbá megjelentek a temetésen báró if j .Wlassics Gyula államtitkár, a kultuszminisztérium képviseletében, Ugrón Gábor ny-.miniszter, Herczeg Ferenc, Csávolszky Vince az állami színházak gazdasági főnöke,a Nemzeti Szinház művészei teljes számban, élükön Voinovich Géza kormánybiztossal. A ravatal körül ott voltak, Kéky La- , jos a Kisfaludy Társaság főtitkára, Rákosi Szidi, Tosnády Ilona, Visváry Mariska. Márkus -inilia, Odry Árpád, Sebestyén Géza, Mészáros Lajos, Rózsahegyi Kálmán, Horváth Árpád főrondeső, Lovrich István a Nemzeti Szinház nyugdíjintézetének j 00 tanácsosa, R át kai Márton, Náday Béla, Bálint Lajos, Balassa Imre , Sugár Károly, Uray Tivadar, Barthos Gyula, Faur Géza a Képzőművészeti Társulat főtitkára és még sokan mások társadalmi és művészeti életünk kiválóságai közül. Testületileg képviseltette magát a temetésen az Országos Kaszinó és a Hunnia Evezős Egylet, élükön megjelentek Bordió László ny.tá- ' bornok, MikO Ferenc államtitkár, Horánszky Gyula ny.miniszteri tanácsos, Istvánf fy La j os ny.kúriai tanácselnök, Sebestyén Ödön kúriai biró, Nilsen Rudolf -vezérigazgató, Plán-r Jenő műszaki főtanáé sos, Illyés Endre műszaki tamácsos, Halász Lajos ny .korona ügyé sz, Krencsey Géza ny .műszaki főtanácsos, Wuk Mihály műegyetemi tanár,. Pentz Béla huszárezredes, Rihmer István ny.tábornok, Koös Elemér jogügyi igazgató, Kun Viktor ny .államvasút! üzletvezető, Petz István ny. táblabíró és mások. A temetési szertartást az égő kandoláb erekkel és gyertyákkal körülvett ravatalnál Ferenczy Géza, a Belvárosi plébánia oegédlelkésze végezte, az Operaház és a Nemzeti Szinház műszaki személyzete énekkarának közreműködésével. A gyászszertartás után Császár Imre tölgyfa koporsója, kivitték a négylovas gyászhint óhoz és a főváros által -adomány ózott disz s irh elyhez, ahol a toszentelés után elsőnek Gál Gyula lépett a nyitott sirhoz és mondott beszédet - Kedves Imrénk! Most, amikor a Nemzeti Szinház és c Szinmüvészoti Akadémiánk nevében koporsód előtt állok - mondotta Gál Gyula - hogy mint egyik legkiválóbb művészünktől, tanítómestertől és a szeretett kollégától elbúcsúzzam: nemcsak ajmi -elvesztésed fölötti fájdalmunkat érzem át,de a fje derékbatört életednek egész kálváriáját is, melyhez hasonlót a magyar "az inészet történetében nem ismerek*

1 To valótan végigjártad a földi dicsőség és szenvedések egész országút ját. Mint viruló ifjú leivé teles talentumod és daliás férfiasságoddal már a mi halhatatlan Szerdahelyink, Halmink és Náday Fsrencünk űrökébe léphettél, hol sikert-sikerre halmozva elérkezett annak az ideje,hogy szorgalmad, tanulmányaid és becsvágyad sarkalta folytonos emelkedésedben az általános elismerés és népszerűség tetőfokán - vágyaié beteljesülésének csúcsára érj, .hogy mint a magyar színjátszás egyik büszkesége és kiforrott művésze, egyre komolyabb és komolyabb feladatok megoldására vállalkozzál, amikor a kegyetlen sors művészi aratásodtiak hirtelen végetvetett. - Es jo mégis hosszu-hosssu éveken át panasz és zokszó nélkül elviselted a. művész lélek legnagyobb tragédiáját: - folytatta sírásba csukló hangon Gál Gyulají az alkotási lehetőségek delén való kényszerű elnémulást! Ki tudná e rádzuduló csapás súlyát felmérni? Mi csak azt tudjuk,hogy mikor szemünk elől eltűnt a sz Ínész, - hatványozottabban megszerettük benned az embert,a mindig készséges-javunkért munkálkodó kollégát,kinek fenkölt uri lényét örökre szivünkbe zártuk. Az --mlék-ed iránt -érzett szeretet-tiszteiét és hála e fogadalmával búcsúzom teled, kedves Imrénk,mindnyájunk nevében. A mély megilletődéssel hallgatott beszéd után Sebestyén Géza az Országos Színész Egyesület gyászát tolmácsolta hangoztatva,hogy Császár Imre böl*S,okos tanítása a becsületes és felsőbbrendű"szinjátszás örök Bibliája marad.Ezután,R ózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház Nyugdij' intézetének nevében búcsúzott Császár Imre földi maradványaitól rámutatva arra, hogy ő mindig jóságos és Önzetlen volt életéten és boldog volt, ha egy hajtanát szárazkenyérrel is többet nyújthatott az arra rászoruló; szegényeknek, akiknek nevében könnyes szemmel mondott utolsó istenhozzádot, A beszédek elhangzása után a Nemzeti Szinház műszaki' sz emélys étének dalárdája énekolt, majd elhantolták Császár Imre koporsóját, /MOT/Vr.