Magyar Országos Tudósító, 1933. szeptember/1

1933-09-09 [083]

EGY K A Z I HIRE K /Purgly Emil a nemzet és az egyház kin ontc.hozásának ut jeircl. Folytatás,/ - A lelkek egyensúlyának megingása mellett reánk nehéz ülö sötét fellegként ott látom a világgazdasági helyzet megromlását is, amely szintén arra figyelmeztet, hogy ennek megoldása elsősorban ismét a vallás erejére vár, amely az ovangéliumbc-n gyökerezve, megértést, kölcsönös teherhordozást: szeretetet hirdet, - Az agyházak körókon is fokozottan szükséges az elővigyázatosság, nem kell arra törekedni teh^át, hogy az adózók terhei növekedjenek, viszont az adózók Is lássák be, hogy a nehéz időben fokozott áldozatkészséget kell -yakorolniok. Nem mondom, hogy ez könnyön elérhető, de a kölc sc nö s j ós i."- arat s ok a t t eh e t. Rámutatott ezután I u r g 1 y Emil, hogy az egyházmegye tagjai különbözete.jkuak ugyan, de békés egyetértésben munkálják Isten országát és szer ecetben hü gyermekei ennek a földi hazának is. Evangéliumi hitünk tanításai szerint - úgymond - a vallás-eszme ikerfogalom a hazáéval és akkor lehet igazán boldog minden magyar, ha sziv :, lelke minden gondolatával, érzésével, munkájával mindkettőért él, ha lelkében a nemzet sorsa egybekaposolödik az egyház életével. Akkor lehetünk jó hazafiak csupán, ha komolyan vallásosok is vagyunk, - Óvatosan, vigyázva hallgassuk a mai idők hozzánkkeszélő hiu Ígérgetőit, Azzal a megfontolt tartózkodással t egy ül: ezt, amely a tévedés követésétől megóvhat berniünket, A nagy figyelemmel hallgatott megnyitó után az egyházmegye letárgyalta belső problémáit, /kO'f/P, "klIIDEN LEHETŐT HEG FOGUNK TINNI..." Debrecenből jelentik: A gödöllői jjamboree befejezése után nagyobb francia cserkészcsapat látogatom: el a magyar Genf"-be, Debrecenbe, s az ottani reformátusság meleg szeretettel fogadta az ifjúság képviselőit. Kost azután érdekes folytatása támadt a francia cserkészek debreceni látogatásának. Vezetőjük: I.'f. Oook J a 1 a b e r t kelkész a következő levelet intézte a debreceni református gyülekezet hivatalos lapjának, a "Vasárnap"-nak szerkesztőjéhez, S i p o c s Imre lelkészhez: L> - tf

Az Önök fogacjCTsa, amelyre egyáltalán nem számítottunk, s mindaz, amit értünk tettek, mélyen meghatottak bennünket. Ennek feledhetetlen emlékeit őrizni fogjuk, s rendületlenül hiszem, hogy találkozásunk E magyar és a francia protestánsok közötti barátság és szeretet kötelékeinek erősítésére szolgál. Részünkről minden lehetet meg fogunk tenni, hogy a megpróbáltatások alatt görnyedő hagyni*országot megszerettessük Franciaországban." /KOT/F, ! FJABB REFORMÁTUS HANG SZENT ISTVÁN NAPJÁNAK KÖZÖS NEL'ÍZZTI ÜNNEPPÉ TÉTELÉÉRT, „ Kint ismeretes, a kálvinistái-: egyik veze bő orgánuma, e budapesti Református Figyelő" legutóbb felhívás;' intézett az ország-gyűlés bánjaihoz, annak érdekében, hogy István király napját a magyar törvény hoz ás tegye hivatalosan is nemzeti ünneppé, a magyar egység napjává. "Ne legyeA kényszerszünet' augusztus huszaöi'gfc, de igaz, I lices ünnepe a protestáns ina-?2?^

sa-~

nal:

,

is

» &° legyen István királynak, a magyar egység első nagy épi tőjének emléke megosztója ós szétdarabolója a magyarságnak, hanem eggyé* forrasztó ja. A közös március tizenötödike módjára egy uj, nagy közös ünnepet hozzunk igy létre és deklaráljunk, amikor minden magyar a maga templomában ünnepelr.Oj sőt hősi és más nemzeti emlékeknél közös ünn,plésre is összegyűlhetne. • J"

A debreceni .reformátusok lapjaj a "Vasárnap" most ezeket a • sorokat fűzi a "Református Figyelő" javaolatához: "Azt hisszük, hogy ezt a . nemes és nagyhorderejű indítványt mi, debreceni reformátusok is szívvel-lélekkel marunkóvá teh .-tjük, s fölkérhetjük e helyről Is Debreoen'városának református képviselőit, a szép és hazafias terv meffvalósitásáfca'l/MOT/F.