Magyar Országos Tudósító, 1933. július/1

1933-07-06 [080]

EGYHÁZI H I R S K A PRESBITERI VILÁGSZÖVETSÉG E'ONGRE^USA. Belfastból jelentik: A Presibitori Világssövotség az agéoe világ rofer­mátusságát magábafoglalo nemzetközi szervezet négy évenként szokásos nafygyüíésót, úgynevezett kongresszusát, amely már a 14-11: Ilyen kon­gresszus volt június 20-28 között Belfastban Eszak-Irország főváro­sában tartottá meg. A nagyér ítrformátus enyházat. mint az egyetemes konvetit kiküldöttei ár. Ravasz László-püspök. d r. B o ó r Elok közigazgatási biró és dr'. k á t h é Elek teológiai magántanár képvi­selték, kint meghívott előadó résztvett a konferencia ülésein dr, 3 e ­b o s t 7/ é n Jenő'teológiai igazgató és, mint vondóg ,jolen volt Hal m i János dr. gyömrői lelkész. Az elszakított országrészek kö­zül ez alkalommal csak" Erdély küldötte el képviselőjét dr. II a k s a y Albert kolozsvári tipológiai tanárt. A felvidéki magyar reformátusok kijelölt kiküldöttje Balogh Elemér püspök és a maroknyi délvi­déki reformátusok vezetője Á g o s t o n Sándor 03peres nom tudtak résstvonni a ko:igresáuson, Ágoston Sándor csupán, angolíny évre fordí­tott jelentését küldötte el a kongresszusra, amelynek 'példányait a nehéz sorsban élő délvidéki magyar roformatus gyülekezetek hősies küzdelméről, a kongresszus tagjai nagy meghatottsággal olvasták. A kongresszusnak magyar szempontból legjelentősebb napja az volt, amelynek tanácskozásait a reggeli éráktól késő estig a veze­tőség a kontinentális református egyházakról szóló jelenté sok megvi­tatásának szentelte. ííegyor részéről B o é r Elok és I". a k s a y Albert tar­tottak boszéeot, az utóbbi két alkalommal is. Boér Elek beszéde elején pár szóval vázolta a közép európai politikai helyzetet is s rámutatott arra, hogy r. szó legjobb és 1 vgt _>lj osobb értelmében vott revízió nél­kül a béke helyreállítása mennyire elképzelhetetlen közép-Európában, amint azt most már a nyugati államok nemcsak leghivatottabb, hanem felelön helyeken levő államférfiéi is elismerik. A revízió közvetlen közelről érinti a magyar református egyház helyzetét is,- mondotta Boér E"ok-, mert a valamikor harmadfélmIliié lelket számláló magyar református egyház hiveiná: csaknem egyharmadát veszitotto ol és ezek csaknem száz százalékig mind tiszta magyarok. A magyarországi refor­mán us egyház a kisebbségi sorsra korült felvidéki, erdélyi és dél­vidéki önállóan megszervezett uj magyar református egyházakicai politi­kai nehézség ok miatt még mindég áiem tarthat fonn olyan testvéri kap­csolatot, amelyre mindkét félnék nemesak szüksége van, hanem amely­hez minden joga is meg van Is'Ve j. ós ember előtt. Boér Elok hálával emlftkozutt m..g arról, hogy a világszövetség úgyszólván a kényszerű elszakadás első perceitől kezdve! milyen önzetlenül sogitett'a nehézsé­gek eloszlatásában és a legsulyoioatt problémák megoldásában. De a tennivaló még mindég sok és az igazi nyugalmi helyzet csak akkor fog helyreállni, ha Közép-Európa össtekuszált és megbolygatott életébe rendet és nyugalmat teremt a békeszerződések hibáit jóvátevő, minél teljesebt, a politikai, gazda sági, valamint a területi rendelkezések­ben is végr^ha j tandó revízió. Lk.*jd a magyarországi református egyház bolső nehézségeiről beszélt Boér Elek. Ezeknek főforrása egyrészt az -mondotta- hogy a gyülekezőt logliagyobb részét fenütarté földmivos oszsíly a. falvaktan és a középosztály a városoktan elszegényedett, l/l sokszor már a puszta létfoStarbátcért"küzd. Viszont a gyülekezőtök torkol, főként az iskolák miat ; kigon súlyosak és ezeket csak fokozzák [;/: asol: a kölcsönterhok, ar.r.lyóket legutóbbi éveknek a szokottnál Í.! ; nagyobb nératü építkezései' idézbaák elő. /Foly tat ás a köv o tke z ik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom