Magyar Országos Tudósító, 1933. július/1
1933-07-13 [080]
EGY " GAZDÁTLAN" ÖTSZÁZ DCI.LAf.OS • BANK-JEGY VÁNDORLÁSA. Flórián János dr. törvényszéki tanácselnök tanácsa ma targyalta Czottor Fálné cipész felesége és társainak bűnügyét, akik ollen a királyi ügyészség hamis pénz csalárd hasznalata bűntettének kis ér let e óimén emelt vádat.. Eszerint Ozotterné ez év május elején egy hamisított ötszázdollaros bankjegyet adott át Tamáskovics Péter szabómest.nek értékesítés végett. Tamáskovics Berger Sándor s zörmcker eskedőnek, ez pedig Hunwald Béla ügynöknek adta tovább, hogy a hamis bankjegyet 15oo pengőért adja el.iálflca? aztán egy jelentkező vevőnek a pénzt át akar ták adni, egy detektív közbelépett és leleplezte őket. Czotter Fálné kihallgatása során tagadta bűnösségét. Semmiféle hamis pénzt nem'adtam át Tamás kovácsnak, - mondotta - merg' abban az időben már férjem, akivel egy ideig nem voltam jó viszonyban, megbocsájtott nekem, újból összeköltöztünk és Tamáskoviccsal nem is találkoztam. Igazan nem tudom miért kevert bele engem ebbe a dologba. Tamáskovics szinten tagadta bűnösségét, kijelentve, hogy semmifele hamis dollárról, nem tud. Az elnök elébe tárta rendőrségi vallomását, amelyben tamáskovics elmondotta, hogy Ozotterné egy alkalommá], fölkereste öt és felmutat ott egy öts zázdollárost azzal, hogy az hamis es szerétbe azt valakinek eladni. 0 aztán Berger Sándornak kinal ta, aki azt át is vette ós vállalkozott az értékesítésére. Ozotterné akkoriban azt mondotta, hogy a bankjegy Csohorsz ágból való, ott hamisították. Elmondotta még a rendörs égen Tamáskovics azt is, hogy azért akart Ozotterné [segíts égére lenni, mert egyidőben jó ismeretségben állott vele. Mint az Iratokból kiderült, Tamáskovics a vizsgálókiró előtt ezt a ronclőrs égi vallomását visszavonta. Ma pedig bz elnök kérdésere kijelentette, hogy azért tett a rendőrségen beismerő vallomás t, mert jóllehet ott nem bántották, mégis félt, hogy ez megtörténhetik. Berger Sándor v.állott mondotta el ezután, hogy egy izben fent volt a szabójánál: Tamás kovácsnál és hallotta, amint a szomszéd szobában Tamáskejvics egy idegennel beszélget valamiféle valutáról. Távozóban HUnwalddal találkozott, aki kérte, hogy ha tud valahol eladó dollárt, 3Z01 jon neki. Két nap múlva egy Bruckner nevü ismerőse érdeklődött eladó dollárok iránt és ekkor 6 szívességből bemutatta Brucknernek Hunwaldot. Alig pár perc múlva egy detoktiv lépett oda és le tar t°z tattá okét. Elmondotta még Berger, hogy a rendőrség előtt te: ! be is merő vallomását visszavonja, mert az nem felel meg a val óságnak. Hunwald Béla szintén tagadta bűnösségét. Az ez ügyben eljárt detektívet hallgatták ki ezután és ekö eben Berger meglepet ésszerűié g feláll 1 : és ki jel entet te, ' ; hogy őszinte vallomást kivan tenni és bei smeri,hog\ részé volt a dolláreladás 1 kiserl etten. Magoss Kálmán dr. ügyészségi alelnök vád be s zéqUo, valamint Traytler Endre dr. os Virágh Gyula dr. vedőbeszédei után a törvényszék Czotternét a vád a 1 ol fölmentette, ml • vádlott-társai • vétségben mondotta lei bűnösnek és fejenként hcromiiónapi fogházra Itelte el. Az itélet még nem jogerős. /MOT/ Ma. ERÖDI HARRAClJ TIHAMÉR MEGNYERTE DIJPSRZT BERGTASZILó ' B.-JlóVsL SZEMBEN . Erödl Harrach Tihamér- dr. ügyvéd, országgyűlési képviselő polgári pert indított már regéében Eorg Tasziló baró ollen, alcitől ir us b a f ogl :.it jogi tanácsért hoporárluraót követelt. A báró elvesztette egyik porét r kúriái és perujitbssal akart élni, mire Erödi Harrach Tihamér dr .-hoz fordult jogi vélemény ért. Erödi Harrach áttanulmányozta az ügy iratait ós terjedelmesKirasos vélanényt adott át a bárónak, cici azonban a honorárium megfizetését megtagadta. Ezokutái indult meg a per. Az első fokú bíróság 6oo penget ítélt meg a felperes ügy véd-képviselőnek s az ügy másodfokon' ma Iker ült a fellebbezési biróság Knoblauch Rezső tana- M csa elé. A perben Fa b-.iró azzal védekezett, hogy nem adott megbízást •^rodi 1-k.rrach Tihamérnak, ezzel szemben a másodfokú biróság. is megállapította, hogy jár a honor .rium ős A a törvényszák ezer osngőbon marasztalta a bárót. Az indokolás szorint a peres kérdés beható beható tanulmányt igénylő jogi probléma volt és Erééi Harrach munkája terjedelmében is meghaladta a szokott kőréneket. /MGT/ Sy.