Magyar Országos Tudósító, 1933. július/1
1933-07-11 [080]
A KÚRIA ELUTASÍTOTTA ÖZV, ALPAR IGNACNENAK A BUDAPEST FÜRDŐVÁROS ELLENI KERESETET, Alpáp Ignác életében már nagyon régen foglalkozott a gellérthegyi Citadella átépítés ének és művészi kiképzésének gondolatával. Sok vázlattervet készített és azokat a Budapest Fürdőváros Egyesületnek adta át . Az elhalt művész ezekért a tervekert nem kért díjazást az egyesülettől,siet mert az volt a terv, hogy ha a Fürdőváros egyesület által alapított Budapest Fürdőváros r.t. megvalósítja a Citadella átépítésének a tervét,' ugy ál pár az építési költség 5.6 százalékát kapja tiszteletdíj fejében, Az építkezések azonban nem történtek meg, es igy a felszámold alatt álló Budapest Fürdőváros r.t. nem is részesítette díjazásban Alpárt, a terveket pedig átadta Budapest Fürdővaros Egyesületnek. Alpár Ignác özvegye férje halála után a férje által készített tervek elmaradt díjazása fejében 26860 pengő ereiéig pert ináitött a Fürdőváros r.t. ellen. A művész özvegye azt vitatta keresetében, hogy elhaltf férje-a terveket elkészítette es a megbizásboi végzett munka külön kikötés nélkül la dijazandő. A törvényszék elutasította özv. Alpárné keresetét, a tábla azonban megváltoztatta az elsobiról Ítéletet és közbenszóló ítéletében megállapította Alpár keresetének jogalapját. A táblai itélet ellen most már a Budapest Fürdőváros r.t. élt felülvizsgálati kérelem dr. 3a• lusinszky Gyúle ügyvéd utján a kúriához. A kúria Ternovszky-tanácsa t ait most kihirdetett Ítéletében elutasította özv. Alpár Ignácnó keres ötét. A körülmények figyelembevételével, - szól a kúria itolete - ugy talált a a kúria, hogy néhai Alpar Ignác az általa készitott és átadott vázlattervekért csak arra az esetre kivánt díjazást, ha az általa készitett tervek épitkezés céljára felhasználtatnak. A terveket nem használták föl ós ha tehát a tervekért még Alpár sem igényelhetne díjazást, ugy rem igényelhet díjazást az ő jogán özvegye sem. /MOT/ H. --- NEM LEHET ÖNKÉNYESEN A TISZTVISELŐ FIZET. SÍIT MEGCSONKÍTANI. Ürmössy Zsigmond, a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezeté nek volt a tisztviselője. A szövetkezet még 1932. május elsején leszállította a tisztviselő fizetését, aki azonban ebbe nem nyugodott bele és mar május 3-án tiltakozott a f i í,etésles zállitás e 11 en* és felhívta a szövetkezetet, hogy fizessék ki a levont Illetményeit, Egyben azt is közölte, hogy nem hajlandóa két izben is redukált fizetésének ujabb leszállításába belenyugodni. A szövetkezet erre közölte a tisztviselővel, hogy fenntartja a fizetés csökkentésére már körlevélben közölt intézkedéseit. E levélváltás közben azonban eltelt egy hónap, ugy hogy végül is a tisztviselő, minthogy május öo-ig sem kapta meg levont illetményeit, azonnali hatállyal kilépettt Pert inditott a szövi vetkezet ellen lo46o pengő erejéig felmondási időre járó fizetése, végkielégítése és remunerációja fejében. A perben a szövetkezet azzal védeke zett, hogy a tisztviselő azonnali hatályú kilépése nem jo rá:-vényes, mert a fizetéscsökkentés május elsején történt. A tisztviselőnek ekkor nyomban kellett volna kilépési jogát gyakorolni és nemcsak egy hónap múlva. A kúria Thott-tanác3 most kihirdetett Ítéletében -egállá pito bta a tisztviselőnek illetményeihez való jogát és a táblát az összegszerűség kérdésében további eljárásra utasította. A kúria megállapította, hogy a tisztviselő a vele május elsején közölt fizetésles zál 1 it ás ra már május 3-án válaszolt és tiltakozott a leszállítás ellen. I] letményeinek kifizetését azután is több izben sürgette ős egész május 3o-ig várt, hogy a munkaadó fizetési kötelezettségeinek eleget tegyen. /Folyt .köv./H.
