Magyar Országos Tudósító, 1933. június/3
1933-06-24 [079]
Jr e . H I RE K « * —-KUNCZ ALADÁR SÍREMLÉKÉNEK LELEPLEZÉSE. Bensőséges emlékünnep keretében avatták fel szonbat délután a Kerepesi-tenetoben K u n c z Aladárnak, a Fekete kolostor Írójának síremlékét, Kuncz halálának második évfordulójára esett a sÍremlékavatás, amelyre nagyszámmal gyűltek öszszc az elhunyt iró barátai, tanítványai, tisztelői. A Kuncz-család részéről ott voltak Kuncz Ödön egyetemi tanár, Kuncz Andor egyetemi rendkívüli tanár ós Kuncz Lajos törvényszéki biró, aki az elhunyt iró fivére. Ott volt a siromlék alkotója Zádory Oszkár szobrászművész,továbbá Hunyadi Sándor, Gellért Oszkár, Révész Béla és az irodalmi élet sok kiválósága. Vargha István plébános megáldotta a síremléket, majd Laczkó Géza az ujságirólntézményck és az Otthon Kör nevében mondott beszédet, fiiidézve azokat az időket, amikor az iskola padjaiban megismerkedett Kuncz Aladárral. Harmincnyolc évvel ezelőtt kezdődött ez a barátság, amelynek kifejlődéséről beszélt Laczkó és azokról az Ígéretekről, amelyeket az iskolatársak Kuncz Aladárban már harmincnyolc évvel ezelőtt megérezték. A magyar Irodalom nagy ossayiötájának indult Kuncz, de életébe beleszóltak a fekete idők, amelyek elsodorták őt barátaitól ós a munkaasztaltól a Fekete kolostorba, ahol az eooay iráo korlátozott területe helyett az élet nagy mélyésgel nyíltak meg előtte. Ezekből a mélységekből merítette Kuncz mindazt a sok emberit és igazat, amelyet nagy müvében moglrt. Azzal fejezte be beszédét Laczkó, hogy most kellene összegyűlni a volt osztálytársaknak Kolozsváron harmincéves érettségi találkozóra. Ezen a találkozón már nem jelenhet meg Kuncz Aladár és a harminc'éves jubileumon a volt osztályt' r sak idejönnek siremlékéhez emlékezni. Kuncz Aladár volt tanítványai nevében dr,L i g c t i Inra helyezett cl koszorút a siron, visszaemlékezve Kuncz Aladárra, a tanárra. Ezzel végetért az erüékünnep. /MOT/Vr MEZŐGAZDASÁG NE KÉSLEKEDJÜNK AZ ARATÁSSAL. Az Országos Mezőgazdasági Kamara két évvel ezelőtt rendezett buzanapjaln több előadó rámutatott arra, hogy a búzának elkésett aratása milyen hátrányos befolyással van a buza minőségére. A múlt évben különösen szomorú tapasztalatokat szereztek e téren azok a grzdák, akik megkésve aratták búzájukat, mert a néhány napi késedelem aírtt a rekkenő hőség miatt a buza össeaszott, megszorult.MInthogy a magyarországi időjárási viszonyok mellett gyakran ismétlődik meg az ilyen nyárelejl hirtelen hőség és az idén különösen félni leket attól, hogy a nüvösebb, csapadékosabb időjárás után esetleges forróság nagyobb /1c árokét okoz, most még szépen fejlődő gabonánkban, az Országos Mezőgazdasági Kamara mezőgazdasági kamarák utján a legszélesebb kör öltben" felhívta a g zdaközöncéget arra, hogy abbén az esetbon,ha a buzo-aratás ióbkjén hőség következne be, ne késlekedjen a buza aretásuval, hanem azt aróilyen korán csak lehot, arassa le, mert a korábbi aratással nagy károsodásnak veheti elejét. /MOT/B. A MAGYAR GAZDASZÖVETSÉG TELEPÍTÉSI ANKÉTJE. Albrecht királyi herceg elnöklete mellett folytatta a Gazdaszövetség telepítési ankétjét,m molinók előadója I h r I g Károly egyetemi m,tanár volt t akinek véleménye szerint a telepit és irányítását felelős kormányb iztos kezébe kellene letenni, Mellette működnék a Telepítési Tanács, s ugyancsak a pártatlanság és közerőik szolgálatát biztosítaná, hogy a telepitéo körében felmerülő' magánjogi természetű tényállásokban a döntést bíróságra bizzák. Az olöo'dó szerint ezt a szerepet legcélez erübb en az 0.FJ3, láthatná el. Végül/a pénzügyi és gazdasági lebonyoli tás céljára külön jogi személyt kéÁ peaő altruieta intézmény volna létesíthető. Előa dása további részében a szövőtöknek r telepítéssel kapcsolatos f oladctniríl beszélt.Több ek fclT szólaláca után az elnöklő Albrecht király 1 herceg'köz ölte,hogy a || telepítési ankét tanácskozásait ősszel folyta tják. /MOT/B.
