Magyar Országos Tudósító, 1933. június/3

1933-06-21 [079]

EGYHÁZI HÍREK " A SOPRONI ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS KONFERENCIA SZERDAI NAPJA. Pröhle Károly, Deák János, Kiss Jenő, Podmaniczky Pál báró és Kovátcs Sándor egyetemi tanárok elöadáaai. Sopronból jelentik,hogy a mai szerda volt az evangélikus hit­tudományi fakultás által összehívott és tegnap megnyitott Országos Teo­lógiai Konferencia első teljes munkanapja. M 4 ntegy száz idősebb és fiatalabb papi ember , de ezenkívül számos világi érdeklőáó és hölgy-résztvevo van jelen a tanácskozásokon, amelyek a hitvédelem időszerű kérdéseinek megöl- • dását keresik. A hittudományi kar központi épületének nagy előadótermében folyik a konferencia és a mai délelőttön ott voltak: G e d u 1 y Henrik dr. tiszakerületi, K a p i Béla dr. dun ntuli püspökök, valamint a vá­ros képviselője: Hermmann Miksa ny. kereskedelmi miniszter, az uj műegyetemi rector is, A bevezető istentiszteletet az egyik soproni lelkész, Bu­dakor Oszkár tartotta, majd P r ö h 1 e Károly dr. dékán lépett az emelvényre, s mindénekelőts megindultan emlékezett meg a magyar evangéli­kusok első tisztviselőjének, R a d v á n s z fe y Albert bárc'dr.-nak csa­ládi gyászáról; táviratban fejezte ki részvétét a konferencia. Tolmácsol­ta ezután a dekán a megjelenésben akadályozóul. R a f f a y Sándor dr. és K i s s István püspökök üdvözletét és bejelentette, hogy a német Gusztáv Adolf-Egylet elnöke, Rendtorff titkos tanácsos magyar­ nyelvű levélben köszönti az országos lolkészgyülést• A hallgatóság padsoraiban helyetfoglaló G ec iuly Henrik dr. és Kapi Béla püspökökhöz fordult még a dékán és a konferencia tiszteletét fejezte ki irántuk. F r ö h 1 e Karoly professzor, a magyar, r.eoiögiai tudomány egyik büszkesége ezután belekezdett nagy szépségef^feltáró előad .sába: "Az ember _ létproblémája és a hit cimmel. A terjnészet, úgymond, nemcsak szüioan^nk, hanem mostohánk is, nemcsak szül, de el Is pusztit ben­nünket: az embernek fel kell ismernie, hogy több, mint magasabb érdelemmel felruházott állat, fia csupán természeti lény. vagyunk , követelhetjük-e az egyéni, társadalmi és nemzenközi életben az igazság, a szabadság és a szeretet érvényesülését? Hiszen a természet első alaptörvénye a logkérlol­hetetlenebb önzés! A marasabbrendü eszményekről azért sem mondhatunk le, mert ezzel embervoltunkat tagadnánk meg. Kant vezérgondolata, az erkölcsi törvény iránti tisztelet, az idealizmus esetleg hit nélkül kevés: a rossz­akarattal szemben abszcut jóakaratra van szükség. A halállal szomben sem haszn 1 a lélek halha za. tlanságának egyszerű filozófiai bizony itása, ez c r a arról beszél, hogy az ember nem tud belenyugodni a halál gondolatába, de ezt a legnagyobb létproblémát megoldani nem tudja, a megoldást csak a hit­ben, a vallásban találhatjuk meg. Akinek számára Isten puszta fogalommá lett, az már meg van büntetve. Isten nem csak felhiv és kötelez a szerété'' re, hanem kóposit is reá. Krisztus: Isten felelete az emberi lét összes problémáira. Az a lélek, amely megtalálta az emberi létkérdés isteni meg oldását, az már nem csak védekezik, hanem támadásra, Isten érdekeinek kép viseletr e is kötelezve van. A mai többi oluadást is a teológiai fakultás tanárai tartottá! 7 Deák Jó.nos dr. professzor volt a második'oluadc, az ö témája is iren érdokesj:"Teremtéshit és természettudomány". A ... gep világnézetével a .:eresztyónsígnek meg kell küzdenie. A materialista vi­lágnézet nem biztos tudás, nem oldja meg a világ keletkezésének relytélyét és az utóbbi időkben csakugyan szinte forradalmi rovizio indult meg a •-.oraívl-szettudományokban is. Az az érzése, hogy az elcktromagnetizmus el­mélete átalakító hatással losz az összes tudományokra, a végső kutatási eredmény ma mar nem az atom, hanem az elektron és a proton. A .sremtés­s hit örök, a tudományok ál' c.spontja állandó változásban van; A teremtő Is­tenbe yo-eit hit nélkül ma m r intelligens ember nem élhet. *, , t< /Folytatása következik/

Next

/
Oldalképek
Tartalom