Magyar Országos Tudósító, 1933. június/2

1933-06-13 [078]

/Vargha józ3of királyi főügyész temetése. Folytatás,/ Ezután S trachc Gusztáv dr. kir .főügyész, az elhunyt közvet­len főnöke r.iondott költői lendületű, szivberaarkoló búcsúbeszédet; - Vargha József szive bele volt Mélységes emberi jósággal ­mondotta Stracho Gusztáv dr. többek között - szubtilis, szinte túlzottan finon és érzékonylclkü ember volt, s az ilyeneknek a'mai nehéz,keserves, durva időkben nindig nehéz próbára van tévő a szivük. Úgyszólván a hábo­rú ne g Indul ás ának porcétői kezdve - s ezt tudora, nert raár akkor is együtt voltunk •- budapesti kir.főügyés zségoh, - non volt egyetlen jó napja sora, bizonyos értelemben pesszimista volt, non hitt, nem bizott'a jövőbon, s ezért örökös lelki tépelödésokben, s zonvédesben volt része. Ettől függet­lenül a zonba n magával hozta göröngyös ügyészi pályájára az alföldi magyar ember józafiságát, mélys iges -magyar humorát, s mindenekfölött: igazság­szeretetét. Szerény ember volt, szinte megható n ődon, a végsőkig.Log­szobb ékessége azonben kétségen !:ivül a szinte emberfeletti munkabírása volt, ebben őt mégcsak megközelítenie sem sikerült senkinek som.Iró­as£ tálát ól sohasem állott fel addig, amig aznapi penzumát el nem végez­te. Nagy betegségében is, szinte az utolsó porcig bejárt hivataláb i, vé.gou­te felelősségteljes munkáját, azután hazament meghalni. Az objektív igazságot kut.;tó ügyésznek örök mint. képe maradi Most Káli a y léi klós dr, Ítélőtáblai tanácselnök, 'annak a táblai'tanácsnak a vezetője, amelynél Vargha József dr,működött, mint főügyész,-lépett az előtérbe, a búcsúzott el az elkölt özöttől* - Az Iglói Diákszövetség nevében búcsúzom Tolod - ug/raond -' annak a d i é-ks zö vétségnek a nevében, amelynek 'mindketten tagjai voltunk. Közöttünk félévszázados barátság állott fenn, amelynek első szálai az iskolapadokig nyúltak vissza. Még legutóbbi, néhány héttel ezelőtt tar­tott közgyülétünkön iá'lobogó lelkesedéssel jelentél meg, s beszédedben kifejezésre juttattad, hogy a Szopcsségot elszakíthatták ugyanerészak­kal tőlünk, do szivünkből ennek a szépséges.földnek a szeretetét semmi hatalom ki nem irthatta. Benned a hűséges baráttól búcsúzunk! •Ujabb egyházi ének következett ezután, majd a koporsót a .•/-•'ászszertartás emberei ráemelték a négylovas halottashintóra,s megin­dult, a menet a székesfőváros adományozta disss irhely feló. Itt Szabó Im­re esperes ujabb', bensőséges imát mondott, majd ráhulltak aa fekete gö­röngyök a sir mélyébe bocsátott fekete koporsóra,,. /l.IOT/Ky,

Next

/
Oldalképek
Tartalom