Magyar Országos Tudósító, 1933. június/1

1933-06-03 [077]

HÍREK ; . ' HóMAN BÁLHIT KXILTUSZMI1II3ZTER A MAGYAR TGDOMÁIIYOS ES KIJLTT3RÁLIS SZERVEZET ÁTÉPÍTÉSÉRŐL, A tóagyarországi egyetemi ás főiskolai tanárok na a József Műegyetem dlsztornóbcn baráti összejövetelt tartottak, amelyen megjelent H ó m a n Bálint Vallá3 ős közoktatásügyi miniszter is, Qtt volf még Almásy László a képviselőház elnöke, Potri Pál és Szlly Kálmán államtitkárok, Huszár Aladár főpolgármester, Sipőcz Jenő polgármester* az cgyotonck rektorai és tanári kara, köztük Bud ^áno3, Illés Józsof, Kossalka Jáno3, •' Horman Miksa, Teleki Pál gróf ós sokan mások, A ^ockeíoller FÓundatiori képviseletében Professor Jone3 és Direktor Woayers jelent mig. A Magyar Hiszekegy eléneklése után S 3 p k é i Sándor a Müegyeten rektora nondott megnyitóbeszédet. Rámutatott arra, hog^ az egyetemek szerepe na már nemcsak a tudományok fejlesztésében nerüi ki, de a modern kor követelményeinek megfelelően az egyetemek folytatják a középiskolai nevelést ls és padjaikról kerülnek ki a magyar közélet tudományosan képzett leendő vezetői. Az ögyetóneknek az egé3Z nemzeti közázellem kifejlődésében nagy 3zoropük van. Ma. nikor szolleni, társada^ni, politikai és gazdasági forrongásban élünk, 3 napoáként összeütköznek az eraznók és gondolatok, mikor olyan problémák kerülnek felszínre, amelyeket sablonokkal, negoldani nem lehet, csak mélyreható tudonányos nevelés adhat az országnak olyan férfiakat, akikben elég tudás van ahhoz* hogy a problenákkal megbirkózzanak. Az ifjúság ma nehezebben tud orientálódni a naponként felvetődő kérdésekkel szénben, nlnt nás nyugodtabb korban, s az egyetemek feladata, hogy az ifjúságot öntudatos felelősségérzettől bir.ó" á llan-. . polgár okká nevelje, Beszéde végén arrh. kérte a ku).tus ]SninÍ3ztert. hasion oda, hogy az egyetenck jelentősége mbnjen át a közvélemény tudatába és kulturális értékeikkel szénben nagyobb megértés mutatkozzék. Az éljenzéssol fogadott beszéd után elhatározták, hogy ' Horthy Miklós kormányzót és gömbös Gyula miniszterelnököt táviratilag üdvözlik, j Ezután nagy éljonzésips taps közben H." ó n a n Bálint Vallás és közoktatásügyi miniszter emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy költségvetési beszédének néhány részletét félreértették. Mikor Ő kulturdefotizmusról beszélt, nem állította azt, hogy bizonyos politikai agitáció hozta létro ezt a jelenséget, olyan politikai agitáció* ümely fényűzésnek minősítette a kultúrát és politikai célokból ^angjulatot, ^gyekszlk terentenl kultúránk gondozásával szénbeij, 'Ó csak arra ^élzotft, hogy a politikai agitáció, nyomán a gazdatársadalom'kforélbcnl do jmás ^átegeknél is' bizonyos kulturellenes hangulat mutatkozik, A vidéki magyar középosztály 'gazdapályán működő igen tiszteletreméltó tagjai több helyütt a kultirát általában luxusnak kezdik minősltonl és csupán gazdasági értéke szerint megítélni. Ez ol- •-í len szólalt ő fel, mert nem szeretné, ha ez a hangulat hatalmába kerítené a nagyar lelkeket ós nem szeretné, ha elterjednek afe a felfogás, anoly minden kultúrát luxusnak minősit. Félreértették a kulturális szorvczetünU"átépítéséről" tett nyilatkozatát is, s azt mondották, hogy az átépítés tulajdonképpen csak szebb kifejezés » "leépítés" helyett. Hangsúlyoztál ' ezzel a megjegyzéssel szemben, hogy kulturális leépítésre nem vállalkoznék^ csakis pénzügyi leépítésről lehet szó, mert államháztartásunk kereteit hozzakell alkalmaznunk a tényleges gazdasági helyzethez. Tiltakozott'azonban a% ellen, hogy ez egyszersmind kulturális leépítést ls lelontonp, Éppöh arról van szó, hogy kulturális seorvezetünk átépítéséről és Intézményeink átszervezésével fönntartsuk leül túránkat és ésszerűen kijelöljük azt a fenntartandó intézményhálózatot, amelybo a magyar kultúrát be kell illeszteni. A pénzügyi helyzet 1 következtében elkerülhetetlenné vált .csökkentésekot az egyik felfogás lineárisan kívánja megvalósítani, a másik felfogás szerint pedig a szelektív aránylagos rendezés elvonok | ]Aj kell érvényesülni .-Tr ianon ufránl kultus zköltségvoté sünk fő hibája, az "'<f aránytalanság volt. Egye3 kultúrintézményeink. fejlesztésénél nagy lendület következett be és úgyszólván a békeállapothcz Való valorizáció jelenségeit láttuk. Klebelsberg Kunó gróf nagy óéi ja Inak megvalósítása 3orán nem jutott el'addig, hogy a kultúra minden ágazatáV ^ & békebeli hívóra omoljo. /Folyt^köv./