Magyar Országos Tudósító, 1933. június/1
1933-06-01 [077]
20 FAYER-PUCSS• UGY A -XRIÁN.. /Folytatás a 4-ik kiadáshoz./ Az eladott lo.ooo darab kender-és 25oo darab juta-részvény akkori, eltérő belső értekét vitató felperesi érveiesnek törvényes alapja nincs - hangzik a kúriai Ítélet indokolás-na tovéb bi része - mert a három* száz-.zer svájci frankot kitevő vételár a tényleges helyzetnek megf eleit ,4 kúriai itel t részletesen ismerteti a kérdéses értékpapirok akkori budapesti és zürichi árjegyzését s megállapítja, hogy Fayer Sándor e részvényeiére végeredményben többet kapott, mint amennyit a részvények akkori érteke kitett. Külön fejezetben foglalkozik a kúriai itélet megokolása a pankotai részvénypakett sorsával, illetve annak arával, s megállapítja, hogy a pankotai részvények érte kére vonatkozó szakértői becslés voltaképen mérvadó nem 1 hct. Utal a megokclas arra, hogy ak-: koriban a &agyar Glasz bank e részven ek darabját 20 svájci frankért bocsájtotta ..ruba s a felperes ugyanekkor a pankotai részvények darabjáért 36 svájci frankot kapott; - tehát jelentékenyen többet, mint amennyi azok valódi érteke volt. Éppen ezért idevonatkozó, alaktalan felülvizsgalati panaszával a kúria a felperest elutasította. A kuraa szükségtelennek tartja annak kivizsgálását, illetve megállapítását, vájjon a felperes szorult anyagi helyzetének az alperes volt-e az o kor zója; továbbá annak megállapítását is, hogy vájjon a felperes vállalati részvényei a vaduzi holdingalapitasban tényleg felhasználtatta :-e s jogában állhatott-e a felperesnek a holding r.t. állítólagos hasznából megfelelően részesednie? A kúria ennélfogva, vagyis azért, mert .zekét a kérdéseket a pör sorsára nézve másodrendüeknek Ítéli* - a fellebbezési bíróság Íteletének idevonatkozó részével tulajdonképpen nem foglalkozott, az erre vonatkozó bizonyitasi anyag felülvizsgalatát, mint folesiey sok, mellőzte. A kúriai itélet végül kiemeli, hogy annak semmi akadálya sém lehet, DISZ.rint az alperes a költségeit érvényesíthesse. Az alperesnek a költségekről történt lemondása feltétel s volt, s minthogy a kikötő., t feltetel nem teljesült, az alperesnek kétségtelen jogában .'11 költségeit utólag érvényesíteni. Éppen ezért a fellobbg zési bir^s.'g valójában törvényt serte et, amikor a felek között a perköltségek..! kclesönösen megszüntette. A kúria ezt most reparálta s a felperest mind a haromfoken felmerült költségekért, együttvéve 3o,ooo aranypengőben marásztalea el, /MCT/KY. E3ZEKYI /REIS2Í&W/ JENÖ ÉS TÁRSAINAK HÚSZ EV ÓTA HÚZÓDÓ - GYÉBEN ITELT MA A AUEIA. Reiszmann Jenő dúsgazdag kisvárdai földbittokos és főtermelő, aki Szabolcs varmegyének egyik leggazdagabb emberé volt,1914-ben meghalt. Reiszmann, aki az országos orthodox zsidóságnak volt a vezetője, kétszer házasodott. Vagyon.-t ugy osztotta el 19o7-ben tett végrend letétben, hogy öt fia mindegyikének cca, looo hold földbirtokot hagyott. .. leányokról végrendeletileg ugy gondoskodott, hogy mindegyik leánya r szere a végrendelet szerint 12o.ooc aranykoronát kell kifizetni, ázt is meghagyta végrendeletbon, hogy az örökösei 4o napon belül tartozr n/y ilatkozni, vaj jon a végrendelet et elfogadjak-e . Reiszmannak a m ás diíc felesége ezt az elfogadó ny ilatkozatot nem te .te meg és bár Reis: mann atyai átokkal is sújtotta végrendeletében azokat az örökös eit, akik a végrendeletet aegtamadják, a végrendelettel szemben mégis a perek lavinája induló meg. Reiszmann második felesege a ' végrendelet elfogad..sara szolgáló 4o nap határideje letelte után hir e1 on rx-yhaitj/ Eszenyi Reiszmann Jenő és társai közszerzemény c imén követeltek a fél vagyont. Ezt az igényüket azonban a kúria 1025-ben végleg elutasította. Időközben az ingatlanok egy része csehszlovák megszca.lt területre k..r.ülc és a készpénz es értékpapír vagyon pedig elértéktelenedett. A le -ny örökösök örökségük átértékelt megfizetése iránt inditettak ekkor ert az ö.,szc.s fiu örökösök ellen. J az egyik örökös /Folyt, köv,/H.
