Magyar Országos Tudósító, 1933. május/2
1933-05-15 [075]
AZ ÜGYVÉD KONGRESSZUS KÜLDÖTTSÉGE AZ IGAZSÁGÜGYI! IN ISZ TÉRNÉL . Az ország. ügyvédi kamarái vasárnap Budapesten kongresszust ter totte és a kongresszus határozatait hétfon délben küldöttség terjesztette Láz-ár Andor igazságügyminis ztor elé. A leüldöttség szónoka, Pap József felsőházi tag, kifejtette a miniszter előtt, hogy az ügyvédi kar a logtelj-sebb bizakodással várja az igazságügyi kormány intézkedéseit, majd felsorolta a miniszter előtt a kongresszus határozatait, melyek szerint az ügyvédség nem is annyira saját, mint inkább a köz érdekében lát szükségesnek bizonyos dolgokat. A készülő közigazgatási reformmal kapcsolatban kivánják, hogy a lét oitendó közigazgstási bÍróságok biráit ne a minisztertanács, hanem az i ga zs ágügyminisztor elötorjcs ztésó re n evezzék ki. Kérik, hogy itt az eljárás, kontradiktorikus és nyilvános legyen és az egyfokú fellebbezés bevezetésével garanciális biztositékképpen tegyék kötelezővé egyes fontosabb ügyekben az ügyvédi képviseletet. A zugirászat sürgős rendezését ugyancsak a köz érd-kében tartják szükségesnek ós kivonják, hogy a birák nyugdíjazásánál nagyobb körültekintéssel járjanak el, A beszédre Lázár Andor dr. igazságügyminisz tor nyomb.n válaszolt és kijelentette, hogy az ügyvédséget . munkatársának tekinti a nemzetépítés munkájában. Hangoztatta, hogy a leüldöttség által felsorolt probléma]: legnagyobb része már a megoldás stádiumában van, kiomolt.: azonban, hogy ozv Jenők a problémáiknak a megoldását sürgetni nem lehet, mert az igazságügyi jogszabályok alkotásánál a legnagyobb óvatossággal k ,11 eljárni. Ez a jogszabály-alkotás ellentétben a közgazdasági szabályalkotással azért mástermészetü, mert ennek ^rojc éppen abban van, hogy nom rövid időre szol, hanem m essze evekre kiható intézkedéseket tartalmaz. A felvetett kérdésekre nézve az az álláspontja, hogy az ügyvédség helyzetevei összefüggő kérdések különösen azért bírnak jelentőséggel, mert ezek a kérdések nemcsak az ügy védőket, hanem az ügyvédek által képviselt ügyfeleket, tokát a nagyközönséget is érintik. Az ügyvédség nagy erkölcsi ere.jo éppen abban van, hogy nem a maga nevében, hanem mindig más n.. vében beszél. Ebből a szemszögből nézve a dolgot tartja sürgősen megöldandónak a zugirászat kórdósét. Ez a kérdés azonban összefügg a közigazgatás rendezésével és ezért ugy látja, hogy talán célszerűbb lesz ezt a kérdést Is azzal együtt megoldani. Arról lehet csak szó, hogy ennek a kérdésnek a büntetőjogi részét külön és elóbb oldják meg, k nyugdíjas biroknak az ügyvédi pályára történő lépése kérdésében az a felfogása, hogy ezt a kérdést az ügyvédi rendtartás reformjával kapcsolatban kell majd megoldani és ha ez a reform megvalósult akkor az ügyvédi karnak módjában áll, hogy azokat vegye fel tagjai közé, akiket óhajt. A közigazgatsá rofor ja olyan fontos szerepet fog jut tat" ni a jegyzői karnak, hogy ez megoldja a jegyzők magánmunkálatainak kérdését is. Az egyszerűsítési törvény perorvoslati rendszerében mutatkozó hiányok és tapasztalatok mogvittatás alatt állanak és zoket lehetőséghez képest orvosolni is fogják. Végül örömmel állapi* totta mog a miniszter, hogy az igazságügyi intézmények szervezése és jövőbeli elgondolása tokint tébon, közte és az ügyvédi kar között teljes a harmónia. Az igazságügyminiszter szavait a küldöttség tagjai megnyugvással vették tudomásul. /lvíOT/H»
