Magyar Országos Tudósító, 1933. május/2
1933-05-11 [075]
• S G Y H A Z I Í-I ÍREK f g A VILÁGOT A FZitSOML^STőL CSAK AZ EGYHÁZAK KÖZÖS ERőFiSZTÉSEI MENTHETIK , . EEG. ' - Kollcr Adolf svájci ogyeter.i tanár előadása a "budapesti református , teo'iör,ián, egyik JA protestáns világmozgalmak 'legismertebb alakja, a magyaré.V: régi barátja:. Adolf K e 1 1 e r dr, genfi egyetemi tanár, a Nemzeti:ez 1 Párrm.dalom tudományi Intéz31 igazgatója tartott ma, csütörtökön este előadást, a budapesti református teológiai akadémia meghívására, a teológia Ráday-üccai épületének dísztermében, A megjelentek közöm.; voltak: Galogh Jenő dr. titkos tanácsos, a Református Egyetemes Konvent világi elnöke, Radvánszky Albert táró dr., az evangélikus egyház egyetemes felügyelője, Ravasz László dr., Raffay Sándor dr,- ós Jó- . zan-Miklós püspökök, Bernát István dr'., Kiké Forő'nc dr., Kováts J.Istbán dr., Boér' El Ok dr,, 'vitéz Sárkány Jenő, Benedek Zsolt dr,, vitéz Fétery Aladár ár,, Hamar István, 3, lap István, "Szabó Imre, Scholtz Oszkár űr,, • Muraközy Gyula, Victor János dr,, Nagy Sándor'dr,, Vere.se. Jenő és sokan mások, _ áéá' k'áám ti- ' •' . Zsol űár^nsítós. után S c b o s t y é nm Jenő dr., a teológiai akadémia igazgatója k.ös'zöntö'tte a kiváló vendéget, aki azután'K o v á t s J. István-ar, tolmácsolásával tartotta meg' előadását. Bevezetőül-a humanisztikus, és a transzcendens világ közötti különbségeket vázolta. Megáll,pitot ta azután, hogy az-, amerikai .-alkoholellenes mozgalom T'éntartásáort. voltéképpen áz egy híz' ak harcoltak legszivösábc:.'n, különösen -a no thodisták, A proliiticio- meg toréséb cl .áz~ egyházak súlyos következtetéseket. voühV.t&nk le, 'a 'morális erőknél szemben démonikus erők még mindig győzhetnek. •• >y '• '•" : Amgenfi-konferenciák kudarcára • tér. át és itt, elragadtatással nyila tkoz 11: a nagynevű .tudós Ap p o n y 1 'Albert grófnak odakint hallót t'beszédeiről, amelyekből •-' úgymond - mindig csodálatos^ mély-, othikűm sugárzót b, A leszerelési könforencia kudarca.az erkölcsi'ero szörnyű meg szégyenülő se volna, ez a tiszta humanizmus csődjei. »de csődje.az emberi idealizmusnak * .. • is. Mindebből könnyen lehetne 'levonni est a következtetést, hogy a világ felett ezekben az óvtizedokfrtm az Ítélet szele zug végig, bebizonyosodik, hogy az m.íb'-r egymagában képtelen nagy kérdéseit megoldani, a démonikus, istenellenes erők kofa inal: viszik neki az emberiséget, - Az uj teológia sete konstruktív, idealista, tapasztalati •teológia tehát, nem egyetlen egyház keretében akar.' . a .válságból ki ezotns utat mutatni, hanem a gyarló emberről .az emb•-•rf elet tiekre irányítja a figyelmet. A 'neo-kálvinizmus"-ról beszól ezután az előadó, a kálvinizmusnak arról az uiatb irányáról, amely "a bün ős a& isteni kegyelem nagy realitásait 1 '- minden' eddiginél nagyobb közvetlenséggel és lendül .ttol mutatja fel, A romai egyház is visszamegy a maga ősi tanításaihoz és azokból akar a mai világ problémáinak megoldásához segítséget meríteni. Érdekes, hogy a mostani spanyol "antikíerikális" rezsim vezetőiben mennyi mély vallásosság van. - A mai világ válsága olyan súlyos, hogr—xigymagában egyetlen keresztyén egyház sem tudja a megoldást nyújtani, •„ z egyházakon belül is éles krízisek jelei mutatkoznak. De - Így folytatja,- hogyan-tudják az egyházak együttes erőfoszitássel megmenteni a világot, ha nem értik teeg egymást? Ezen a területen tehát egy uj, megértő teológiára van szükség. Minden egyháznak megvan a maga úgynevezett normatív teológiája, az ősi örökséget egyik sem áldozhatja fel, de emellett és e felett elképzelhető egy tágabb értelmezésű teológia, amely lehetővé tenné az együttműködést. ' - A teológiának a bűnbánatot nemcsak hirdetnie kell, hanem önmagára- is- alkalmazni. Ha egyetemes bűnbánatot tartunk, akkor tudunk i csak vilá>váll.. Ikozás okba n találkozni. /Folyt. köv.T/
