Magyar Országos Tudósító, 1933. május/2

1933-05-16 [075]

F Ö V A R 0 S .... . —-A FÖV.FOS ES PSSTKÖRNYEK EGYÜTTES. I. RTEK.EZLETE. Dr. H u s z á r Ala- ''' cl ár főpolgármester k ezclm^e/é ny ez é sér e kedden délelőtt 10 órakor ültek össze az Újvárosháza' közgyűlési tömében-a Buapestet körn^vezö községek és várook képviselői. Az ér tekezle'.-en a vármegyét P rész 1 y Elemér főispán és N e y •Q«za főjegyző képviselték, s megjelentek ezenkívül a pestkörnyéki jár.:.sok fötirái, festteörnyék szinte valamennyi országgyűlési képviselője és minden város ós község tanár sáliak., illetőleg elöljáróságának képviselői. A hatalmas közgyűlési teremben mintegy 300 kiküldött helyezkedett el. * Székesfővárost fi ü a zá r Aladár főpolgármester, S i p o c z Jenő polgármester/ kit e- r Endre és Borvendég Ferenc alpolgáarmes • erek, Lamotta károly, Body László, Király Kálmán , Vájna Ede, Salamon Géza tanácsnokok képviselték. Dr. huszár Aladár főpolgármester nyitotta meg az elnöki szókból az értekezletet, szeretettel köszöntötte a megjelenteket, majd röviden megindokolta az ankét összehívását. Kifej ;etfee, hogy azért látta szükségesnek a megbeszélést, mert utóbbi- időben Pestvármegye közgyük ósi ' termében is, a sajtóban is, egyremásra hangzottak el panaszok, amelyeknek.' megvizsgálása . s orvoslása közös érdeke a Székesfővárosnak. és .a - környék-?.' nek. Nem hallgatja el, hogy ezek a felszólalások hellyel-közzel.meglehet tősen szenvedélyesek voltak. Azt reméli a megbeszéléstől, hogy a tényleges sérelmek feltárása után azzal a:jőakarattal, amely•egyaránt megvan a főváros vezetőiben ós a .környék képviso-lőibehkorvosplni tudnak miud 't, ami. orvosolható..-:Az értekezlettől teljes higgadt s tgt?tkér

; -..mert' - « Ernái? eleve klj u éretheti, ehoey.-. to'

: jesen alapfraianxaa v iáék és a fóv-rosköz ötti'

;

minden ani..m.zitás. ..Téves az a.vidóki. felfogás, am-lyeaj- főváros- ' tan Valami- -nagyon gazdagpt 1 ,t„ amely 'minden áldozat'meghozatalára képes, A valóság az, hogy ea? Székesf vV.er.os:.is nagy. léhézsóggetii , küzd és csak azok h nagy emberfeletti ;küzdelmek, tartják r nn helyzetének szilárdságát, amelyeket - a- f Óváros- böl^s vezetősége és elsősorban kitűnő polgármestere inaugurált. A főváros ériási áldozatokat hoz. Példaként félemlíti, hogy a pestvármegyei betegek évente 2 és félmillió pengő költséget jelentene]-: ós ebből egyetlen fillért sem térítenek meg• További tehertétel a környék tanulóinal: a fővárosi iskolákba való özönlése. Nagy nehézségeket hozott magával a torfogyasztási adó Leszállítása, ami évente öti.;illlós veszteséggel egyenlő. N a v r a t 1 1 "Dezső köszönettel fogadta a főpolgármester megértését, a maga részéről is kérte az értekezlet résztvevőit a legnagyobb higradtsá'gra, mert meggyózóóló.se, hogy az összes kérdéseket csak nyugodt atmoszférában lehet közösen megoldani. •• Az előadó H .e 11 e László pesterzsébeti főjegyző volt. A környéki sérelmeket két főcsoportra tagolta: egyik csoport csak az egyént érinti közvetlenül és csak eredményeiben hat ki a közületekre, ^íásik csoport azonban első sortan a közüle zekét terheli, de szenved általa az egyén is. Az egyik legfájdalmasabb -kérdés a városi vámol: ügye. Mindegy végeredmény benj hogy a .mezőgazdasági termékeket, vagy pedig az ipart ós a kereskedelmet suj t ják-o -e váiaok, .-az eredmény -mindkét esetben az, hogy a termelési viszony ókat erősen megváltoztatják és előnytelen helyzetbe .juttatják a környék emberét a főváros j okosságával szemben* Azon is dolgozni kell, hogy az alkalmazottak kereseti adójának mai rendszerét gyökeresen megváltoztassák. De ezenkívül medot ke 1 adni a környéknek arra' is, hogy a közlekedési természetű ügyeiméi is beleszólási jogot kapjon. Indítványozza, hogy a kérdések békés elintézésére a mai értekezlet szűkebb bizo:rságot küldjön ki, amelyben vegyen részt a környék és a Székesfőváros 3-8 taggal. Staub Elemér a g a zd a sár elmek rő1 szólt. Szenvedélyes hany gon hangoztatta, hogy a gazclaérclakek védelmét hét esztendő alatt som sikefjr rült r.iogszarozni, mert a Székesfővárosban nem volt meg a kellő megértés, fjj Erre a megértésre a legnagyobb szükség van, mert anélkül, mindig ellenségként áll szemközt a vidék gazdálkodója és a Székesfőváros, /Folytatása következik/