Magyar Országos Tudósító, 1933. május/1
1933-05-01 [074]
BALTAZÁR DEZSŐ FÜ3FÖK FR^LIKÁCIóJA SZILÁGYI r*3ZSŐ-T_RI TEMFLÓMBAN. A "budai, Szilágyi Bézső-tóri református egyházközség vasárnap tartott "gyülekezeti napjá"-t, a zsúfolásig telt t enplomban, illus ztr is vendőgs zónok: Baltazár L ozsc dr. tiszántúli püspök, konvent i ós zsinati lelkészi elnök prédikációja vezette be. A püspököt a budai presbitérium fogadta, s H a y p á 1 Béla lelkész köszöntötte. Az üdvözlésre a püspök meleg szavakkal válaszolt. Az istentiszteleten a püspök - Haypál'Béla lelkész Biblia-olvasása és imája után - a Példabeszédek Könyve . ' XXX.részének 8.verse alapján:"Szegénységet, vagy gazdagságot ne adj nokon Istenem, - táplálj engem hozzám illő eledellel,..", erre a textusra ópitve mondotta el megrázó igehirdetéséi, így szólt a többi között: - A mindennapi kenyér kérése ugyanaz, mint amit bővebben ez a s zentirat i hely kifejt: "Szegénységet, vagy gazdagságot no adj nelson Istenei, hanem táplálj engem hozzám illa eledellel". Az'Isten gyermekeihez illendő eledel az elegendő táplálék, a tiszta ruha, az egészséges lakás. Ahol ezek hiányzanak, ott szegénység van. Ahol szegénység van, ott kettős baj, kettős bün átka fenyeget. Az egyik baj a szegénységet szenvedő emberé, nappalok vergődésével, éjszakák álmatlanságával.A macik baj az egész társadalomnak a betegsége, a bizonytalanság; gyűlölködés,..- ár:, kódásol:, ellentétes erők egymást rontása, vesztése utján. Az egyik bür: a társadalom bűne, a társadalomé, amelyik olyan könnyon,léhán és lelketlenül tudja megnyugtatni zilált lelkiismeretét Káin szavaivai: "Avagy őiízőjo vagyok-e én az én atyám fiának?" A társadalom bűne az államok b".ne is. Ha ajj államok parancsoló szóval, törvénnyel és hatalommal meg tudják csinálni a milliók nyomorúságát országok darabolása, népek igába törése, pénz kinkamrájában gyötrése, háborúk mészárszékére hurcolása utján, meg kellene tudniOk csinálni az éhező milliók mindennapi kenyerét is. Talán ez' könnyebb, szebb, Istennek tetszőbb volna...A másik bün a szegénység bünc. Ezt egy darabig lehet tanáccsal, tanítással,hittel,reménységgel,, vagy erőhatalommal lefolytatni; de az éhség, a nyomorúság előbbutóbb kitermeli az emberből az állatot, amelynek lázadó dühe az okosság köteleivel többé meg nem fogható. Előtte tüz szokott járni,nyomában vér, alatta pusztulás, felette átok. - Megváltás van a nyomorúságból, A bölcsesség utja,amelyen találkozik 's közel jön egymáshoz a szegénység Ós a gazdagság.A bölcsosség utja, amelynek kezdete az Isten félelme és a vége találkozás Jézussal, aki^licgyokc t és^ölgycket rokonságba tudja hozni szer etettél,amely képessé és dicsővé tette őtet,"odaadni életét váltságul sokakért." Igehirdetés után dr. Kalasy-iíagy József egyetemi tanár "Világnézetek válsága és a kálvinizmus"- c immel tartott előadás t .Délut án a templomban műsoros vallásos-estély' volt, amelyen Kaynál Béla lolkósf mondott imát és megnyitó beszédet,ma id dr .Kovats J.István egyházkerületi f ő j egyzo J'Mire tanítanak a mai nehéz idők" c immel beszólt .Közreműködött még: A kom Lajos orgonaművész, Szentgyörgy1 László hegedűművész, bas ilides Már la, az_ Operaház tagja/ Gyökössy Endre'a Fotőf i-Tár sas ág tagja, Venczoll Béla,az Operaház örökös tagja és Kiss Sándor missziói lelkész. Az előadások idején a templomot zsúfolásig megtöltötte a közönség.Ott voltak többek között: dr .Borsos Endre és -Balogh Gábor gondnokok, Benedek Sándor, dr.Boér Elek., dr .Ilimoth Béla, dr .N eus chloss -Knüsl i Kornél, Hegyi Lozső, dr.Borbély Kálmán és/sokan mások. /MOT/F.