Magyar Országos Tudósító, 1933. május/1

1933-05-02 [074]

/A SiXVÁÍlGSl FOLGAFI KÖR VACSORÁJA. F o 1 y t a t á s 2./ X^f - Feltétlenül figyelemmel kell lennünk arra, hogy a fővárosi polgárság tekintélyes tiszteletreméltó elemei, amelyek a községi párton kivül vannak, de mégis Gömbös Gyulát tartják a hivatott vezérnek, olyan politikai lehetőséget találjanak a magul: számára, amelyben a niniz; ,i . erők összefogása sora n Gömbös Gyula zászlaja alá sora: ózhassanak, /Éljenzés./ Éljen Gömbös Gyula! Kiáltják minden oldalról./ - Sokan tévesen Ítélték meg a 33-ns bizottságban elmondott felszólalásomat is. Nem akartam ott harcba szállni, de kritikát gyakoroltam, a kritikát pedig el kell tudnia szenvedni a fővárosnak isimért a főváros ügyei sem lehetnek mentesek minden kritikától, /Ugyvan! Helyeslés./ A ".. sgkevé sbbé van igazuk azoknak, akik a kritikára felszisszennek, mert akinek igaza van, az állja a kritikát és nem jajong tele. /Nagy taps./ A kori felszólalásommal tehát csak azt á f elfogást akartam szolgálni, hogy ugy, mint a többi önkormányzatoknál, a székesfővárosnál is beievonassék a székesfővárosi polgárságnak egyeteme, abba az ellenőrző munkába, amely általános országos szempontokból teszi mérlegelés tárgyává, hogy a zok> akik az önkormányzatban sáfárkodnak, hűségesen sáfárkodnak-e, /Hosszas taps,/ A székesfőváros és annak üzemei nem lehetnek sem egyének, som pártok számára öncél. Nem lehetnekkielégülés! és kielégítési terepek. Amennyiben kioelégitésről lehet szó, annyitan csrk a székesfőváros polgári egyetemének vitális érdekei jöhetnd: szevá. /Ujabb nagy taps./ - Meg vagyok győződve, hogy a főváros polgársága maga is részt kivan venni abban a szervező munkában, amelyik azt célozza,hogy a nemzet egész egyetemét közös nevezőre hozzuk. A főváros polgársága- • nak: iparosoknak, kereskedőknek és más foglalkozásúdénak is az az érdeke, hogy mentől szorosabb kapcsolatba kerüljenek az ország távolabbi vidékeinek társadalmi rétegeivel. Csak az ország különböző részeinek h. rmenikus együttmüködése lehet az az alap, amelyre a polgárok egymás iránti bizalmából és megbecsülése bel a magyar nemzeti jövendő felépülhet. Nemz.ti jövendőt épiteni egymás iránti gyűlölködésből nem lehet, fél • ékenykjdésb.b.l s-;m> csak az egymás iránti megélte szeretetből. A szétválasztó mom. ntumouat ki kell küszöbölni, keresni kell azt, ami mindnyájunké t összefűz, üz pedig a magyar nemzeti államhoz való törhetetlen ragaszkodás, a magyar n?mz".;i gondolat iránti'hűség, " ^ZX bizonyságául annak a mindnyájunkban élő tudatnak,hogy egyéni jövendőnk és létünk nemzetünk jövendőjétől és lététől függ. Gömbös Gyula, mint a nemzeti egység gondolatának megalapozója, hirdetője és vezére, súlyt hel;. ez 'arra, hogy a székesfőváros is ttljes lélekkel, odaadással ás megértéssel vegyen rászt abban a munkában, amelyet a magyar jövendőért minden magyarnak " «> . végezni kell, önfeláldozással is. /Helyeslés./ - A székesfőváros polgársága öntudatos, komoly, munkás, ,o iszteletremélte élit et él és ez a záloga annál:, hogy a székesfőváros*'polgár, és munkás tudatában van annak, hogy ma közös nevezőre kell tudnunk jutni, még azokkal is, akiktől esetleg árnyalati különbségek választanak el. A magyar polgárság értékét ma csak egy szempontbél lőhet mérlegre tenni és ez az, hogy a polgár tudja-e, mi a kötelessége nemzete és hazája, iránt ás tudja-e, ak, rja-e alárendelni önmaga érdekeit a felsőbb céloknak. /Taps,/ kort részleges érdekek, c soport, ' párt, vagy másféle érdekek eltörpülnek a nagy nemzeti 'érdekek mellett. Mikor a kormányelnök a hivatalos politika élére állitotta'a revízió kérdésit, tisztába kellett jönni minden gondolkodó magyarnak azzal, hogy ma a politikában különböző szétválasztó érdekeket szolgálni nem lehet, mert..a re1/ vizio gondolatát csal: az a politikus és az a politikai tábor tudja / valóra váltani, aki és amely a nemzet egyetemét tel j es - egés zéb en a I háta megett urzi. /Helyeslés./ /Folyt, köv,/