Magyar Országos Tudósító, 1933. május/1

1933-05-10 [074]

ZU HfiÍDELBBEÖ ÚGY /Folyt. ö.k'iidáshoz . / Ezután a védők tettek fel kérdéseket a vádlót cakhöz. ScUnürmacher Llpótné Vajda Ödön dr. ügyvéd kérdésére kijelöltet:":., hogy a főtárgyalás előtt nem ismerte Heidelherg Vilmost, sőt nem is látta őt. Kotsas Miklós dr. ügyészségi alelnök megkérdezte: - Vett az irodájában? - Nem voltam soha. - felelte Schnürmacherné. Ezután Schnurmacher Lipóthoz intézett kérdést a védő: - A feleségéhez érkezett levelekből és iratokból adott ön a.t Heidelberg Vilmosnak is? - Nem, csak Heidelberg Györgynek, akkor is négy s ze rrköz öt t , - hangzott a válasz. Ezután a védő. több kérdést intézett Schnürmacher Lipóthoz a rendőrségen teát és egymással ellentétes vallomásaira vonatkozólag. Schnürmacher magyarázatképpen azt válaszolta, hogy ő az ügyről előzően nem tudott, de kényszerhelyzetben nem tudta mérlegelni azt, hogy mit mond es mit hagy j ová a detektívek bemondása alapján. Ezután az elnök felolvasta Gergely Jenő dr., törvényszéki hites szakértő ellenőrző.* szakértői jelentését, mely szerint a Heidelberg cég az e^portügyben számos követelését nem jelentette be. Ezt azért tette, mert külföldi kötelezettségeinek akart eleget tenni. Szerinte a demzeti Bankot károsodás nem erte. A jelentés részletesen foglalkozik a Cordilleria javára befolyt tót e ldake 1^5 is mer tet i a pénzátutalásokat. Megállapítja, hogy az üzleti könyvek nem nyújt ják valódi képét az üzleti tevékenységnek, mert a külföldi tranzakciók ezekben nem szerepelnek. Szerinte Garde Euganio a magyarországi devizatilalom előtt igyekezett Magyarországon levő szabad pénzét kivonni. A jelentés ezerint az ellenőrző szakértő véleménye az, hogy a Mutabort Garde Eugen io alapította, s nem lát bizonyítékot arra, hogy a Mutabor és a Ccrdilleria Heidelberg v

ilmos és György tulajdona lenne. A cég termén^/os ztálya odair ányit ott 25o,ooo franko t,^ ezen túlmenően azonban mint pozitiv tételt, egyetlen tételt sem lenét a könyvekben megállapítani kisibolt vagyonként. /Folyt .köv./ P. --- ZU GALÓCSY ÁRPAD SAJTÓPERE /Folyt. 3. kiadáshoz,/ £uss.'->ar:ir Ferenc dr%- védekezésében hangoztatta, hogy mm érzi bűnösnek magát. Egy másik sajtóperében, melyet ugyancsák Gálócsy indit ott ellene > a kúria felmentette, pedig abban a cikkben, amely miatt a sajtóper indult, sokkal erősebb kifejezéseket használt. A vádiratban szereplő inkriminált részeket nem helyesen ferditották, mert áz egyes^kitételek^sokkal eresebben, élesebben ültették ét magyarra, mint az alnémet nyelvű cikkben volt. A Szent Istváni állameszme a helyes es nem a Gálócsy-féle fajbiológia, mely szerint a Magyarországán élő nénetek őseit kétszáz esztendővel ezelőtt a bécsi fegyházakból deportálták Magyarországra S a most élő magyarországi németek f egyháztölt^ lékek és utcai nők leszármazottai* Gálócsy durván, bántóan nyilatkozói a magyarországi németségről, tehát jogos felháborodásában irta meg elé"k et. Felmentő Íteletet kért. Ezután több iratot is mertettek, majd Esze Ferenc dr., GálócfVy jogi képviselője, mondotta el vádbeszédót. Ebben hangoztatta, hogy NéH kám professzor megállapítása volt az, hogy az idetelepített németek hozták Magyarországra a venereás betegségeket. Kijelentette, hogy Gálócsy helyreigazít

0 nyilatkozatot küldött be a laphoz, ebben a nyilatkozatban elismerte, hogy a Magyarországon élő németségnek csak egy kis százalékára vonatkozik az, hogy őseik becsi fegyházakból kerültek Magyarországra. Kussbach Ferenc dr. védője hangpzta tta, hogy a cikket közérdekből irták s a szerző jogos kritikát gyakorolt Gálócsyval szemben. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Kussbach Ferencet sajtó utján elkövetett • becsületsértés vétségében és ezért ötszáz pengő pénzbüntetésre Ítélte. Gálócsy és jogi k épvise lő je megnyugodott az Ítéletben, a vádlott és védője pedig fellebbezést jelentettek be. /MOT/ P.