Magyar Országos Tudósító, 1933. május/1

1933-05-10 [074]

/MEGALAKULT A VÍROSI ÜZEI.IEK SZAKOSZTÁLYA. Folytat á s 1./ f Jf P a z ár István, a Miskolci Vízmüvek igazgatója gyakorlati irányú fejtegetései után Hoór-Tomp is Mór holyoscltc a szakosz­, tály megalakítását, amelynek már rőgcn meg kollott volna történnie. Ki­fogásolta, liogy nincs a városoknak üzeni összehasonlító statisztikája. Szerinte a közüzemek helyzetének a javítását tőkeszer z ssel, a másutt szerzett tapasztalatok felhasználásával, s a közüzemi alkalmazottaknak 3 vönként tanfolyamokon való kiképzésével lehetne s egiteni. Indítványára egy munkaprogramot előkészitő albizottság összeállítására a kongresszus elnökségét kérték fel, amely albizottság kidolgozná többek között a köz­üzemek jolzálogképosségérc vonatkozó javaslatot, B c c s e y Antal sze­rint szükséges volna az üzemek jogállásának tisztázása, valamint annak meghatározása is, hogy a közüzem milyen irányban fejlődjék, s általá­ban ogy közüzemi törvény megalkotására. A nagyon érdekes fejtegetések után még hosszú eszmecsere indult. /MOT/B AZ AKMMIA ÖSSZES ÜLÉSE. A Magyar Tudományos Akadémia szerdán dél­után előkelő közönség jelenlétében összes ülést tartott. Az ülésen Berzeviczy Albert elnökölt, akinek megnyitó szavai után S e-' tála Emil, az Akadémia kültagja tartott rendkívül érdekes előadást, amelyben ismertette a finn nemzet őstörténetét. Az előadás után Ba­logh Jenő ny. miniszter, főtitkár előterjesztése alapján az ülés folyóügyekot tárgyalt. Balogh Jenő végül kegyeletes szavakkal em­lékezett meg az Akadémia II, elnökének, az curópaihirü történésznek: Csánki Dezsőnek elhunytáról, majd az Akadémia rendes'tagját a szintén közelmúltban elhunyt Kollányi Ferencet parentálta el. Befejezésül az összes ülés zárt ülésá alakult és az 193ö. julius-decemberi költség­vetést tárgyalta. /MOT/Vr A TERESZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT élet- és kórtani szakosztálya szerdán este az Egyetemi Élettani Intézet tantermében szakülést tartott Far­kas Géza elnökletével. Az ülésen megjelent nagyszámú hallgatóságnak J)e sco- Dezső, K a' n ó c z Dénes ós T h a n Ferenc tartotta]-: ér­dekes szakelőadásokat. /MOT/Vr BANGHA PÁTER ELŐADÁSA -JÉZUS EGYÉN IS EGÉR ŐL • A katolicizmus ós a zsidóság közeledése iránt érdeklődő mü­veit zsidó közönség számára rendezett vallástörténeti c lőadéis s or ozat negyedik előadásaiig zsúfolás ig megtelt kongregációs teremben ?. B a n ­g h a Béla dr. S. J, tartott előadást: Jézus egyénisége" c immcl. - Jézus történeti egyénisége - mondotta Bangha Páter - min­den dogmatikai elemzéstől mentesen is, feltétlenül magéin viseli ay cm- ' berfelettiség bélyegét. Minden kísérlet, hogy őt a többi vallásalapítók, a bölcselők, a reformerők soréiba leszorítsuk, szembeötlően elárulja az irányzatosan lekicsinylő szándékot; Jézust igazság szerint nom lehet senkivel és semmiféle "nagyok"-kal egy vonalba'állítani, mert túlnő mindén emberi dimenzión. Nemcsak értelmi irányban, ahol azt kell monda- * nunk, hogy senkit hozzá még csak hasonlítani sem lehet, annyira örök­időkre szóló gránittömb minden szava, minden mogn?/!latkozása, annyira egyedülálló minden az emberi élet legfinomabb rekeszeibe való bclevilá­gitása. Szavain, elvein, példabeszédein nem c világi bölcseség ömlik el; egy-egy igéjét milliók ismételik, elemezik: még a tőle idegenkedő világ is önkéntelenül a hatása alá kerül. - De ennél a példátlan értelmi fölénynél, Jézus bölcseségé­nek, szellemiségének gigantikus méreteinél még megejtőbb az ő'morális , j fölénye: az az abszolút, tükörszerűen tiszta erkölcsi nagyság^ amely ^ egész lényén elömlik és amelynél fogva legelkeseredettebb ellenségei U sem tudtak egyetlen foltot sem ejteni rajta; a lelki nagyságnak és fen-'• > ségnek az a ragyogása, amely mindont és mindenki egyebet árnyékba állit. I /Folvt. köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom