Magyar Országos Tudósító, 1933. május/1

1933-05-10 [074]

A magyar nomzct hóőolata lord Sydonham of Combé emlékezete'clött. 1 ' Folytatás. 1./ - Ez a megkeresés ós hclyrcollitás - igy folytatja Ravasz püspök - egy nagy szabadságharc, felszabadul az ember'önző ás alantas szenvedélyek rabságából, tévedésből és előítéletekből, maya is megkapja vág zot ónok ÓT tolnát, azt a feladatot, amelyre Is tori szánta őt. Ez a munka olyan, mint amikor a bilincsbovort ember tömlocéből kiszabadul. Felszabadulás ós megdicsőülés/ %zt mondja ez az Ige és belőle három kürtszó zendül át az örökkévalóság magasságából, ' - E pillanatban egy ismeretien ismerős áll elettünk életében és müvében. Nem ismertük arcát, nem járt közöttünk, sok magyar ember talán a nevét sem'tudja, de az'.rt mindannyiunknak ismerős ismeretlen, ugy emlékezünk rá, mintahogy a vérbefagyott jerikói'utas emlékezhetett a névtelen irgalmas szamaritánusra, aki hozzámenvén, bekötöző' sebeit. - lícm volt semmi kapcsolata ozzol a földdel, sem haszon, .él som barátság hozzánk nem fűzte, nem értette a nyelvünket, dalaink nem fogták meg a szivét, regéi, költőinek igézete nem vegyült^ele sohasem a látása!^../*, világ legnagyobb birodalmának volt egyik legkülönb szolgája, egy nerazetépitő, egyformán hü és nagy akár mint katona, akár7 mint diplomata, akár mint kormányzó. Es ennek az embernek volt szeme, volt lelke meglátni azt, hogy a világnak egy kies iny 'rászán egy szenvedő nem-'zot igazsága csillog, Fgy nemzet igazsága, amely néma, csak a megbántott, nemzeti önérzet, a megcsúfolt'erkölcsi törvények erejével kiélt az égre* Meglátta ezt az igazságot, volt bátorsága melléje állani, kihúzta tiszta kardját és mint egy középkori lovag, odaállott egy üldözött és méltatlanul bántott nemzet mellé, amelynek nem volt egyéb vétke, osak az, hogy hiv. akart maradni egy kötésben, becsülettol állott egy harcot, amely nem az ő harca volt, - Ez volt Sydonham lord számára egy nagy felszabadulás, felszabadult élőitéletek és tévedése]-; rabságából, érezte, hogy mellette tanúságot tesz a történelem, az élőt, a világmindenség hozzászegődik ' - és Istennel áll harmóniában akkor, amikor egy igaz ügy mellett megáll.' - Ez a lelkiismeret kérdése: jó dolog igaz ügy mellé állni, nagy dolog'jó ügyet szolgálni, sohasem kell azt nézni: egyedül vagyunk-e vagy sokan, mit mond ez a világ: a lelkiismeret szava a történelmen is átzúg és az emberi nemzetnek becsületére az válik, hogy minden korszakban teremnek olyan férfiak, akik nem azt keresi!:, mit mond a -számítás, a bölcs belátás, a haszon, hanem azt, mit mond az igazság és mit parancsol a lelkiismeret. Az ilyen férfiak életéből tevődik össze az igazságnak az az ércalapja, amely minden jognak és minden törvénynek erköl- . esi biztositéka. Az a közhitel, amelyről Széchenyi beszélt, amely nélkül az ember társadalmi élete nem érdemelné meg az erkölcsi jelzőt, "Megismeritek az igazságot és az igazság szabadokká tesz titeket'

1 -: Sydonham lord példája azt kiáltja felénk féfÉurópán át: igy van és az én életem tanúságtétel reá, hogy igy van,., - De zeng e-z a kürtszó a világ lelkiismeretének, Európa lelkiismeretének! Nem elég, hogy az igazságot csak egynéhány ember lássa, , Nem azért,- mint£ha az igazságok értéke attól f üggenc,' hogy hány ember vallja* Ha senki sem vallja, akkor is igazság marad. ^0 azért fontos, mert a hallott ős nem követett igazság: Ítélet arra, aki nem.látja és nem követi, Nem arról van szó, hogy itt vagy ott van egy nomzct, amelynek életét biztosítani jó dolog, bölcs politika, hasznos befektetés, - ez is elegendő ok a történelem intézői számára. Hanem arról van szó, hogy az emberiség a békét ugy kötötte meg, hogy az ugyanazt a szellemét 11 lehcli> minta háború, A világ géniusza megbántotta önmaga méltóságát, Alyegyebet tett, mint amit Ígért: életet Ígért és halált adott, igazságot c

j ffhirdotett és hazugságot épített, .civilizációt akart megmenteni és civi! íj lizáclót rombolt, emberi méltóra, got akart visszaszerezni és nemzedékek v és nemzetek emberi méltóságát irtózatosan megalázta. „..-/Folytatása következik/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR LS •. _ • t