Magyar Országos Tudósító, 1933. május/1

1933-05-09 [074]

ZU HEIDELBERG ÚGY. /Folytatás a 8-ik kiadáshoz./ Az elnök ezután újból Kármánné' , Schnürmacher Ilonához intéz kérdése­ket. Az asszony válaszában kijelenti, hogy legalább két hétig feküdt sógoronoje, aki azt hajtogatta.' .megőrül, nem toirja ki a dolgot. A faggatásra végül is elmondja, hogy nővére már akkor beteg volt, ami­kor bevitték a rendőrségre és az izgalmak hatása alatt esett össze. Szanatóriumba kellett vinni. Schnür acher Ilona tanúkihallgatása ezzel véget ért. Heidel­berg károlyné, . nem kivánt vallomást tenni, Kökény Ilona következett a tanuk sorában, aki elmondta, hogy Szirmai Albert eljegy-r zett menyasszonya. Először hajlandó volt tanúvallomást tenni, később, mikor az elnök figyelmeztebte, hogy joga vai ezt megtagadni, kijelen­tette, hogy nem óhajt vallani. Szabó Zoltán és Mayer Károlyné, valamint Ferger Hermán, Schnürmacher Fái apósának lényegtelen tanúvallomása után Schnürmacher Györgyöt szólította be a teremőr. Elmondta, hogy értékpapírkor' skedö, fivére a Schnürmacher testvéreknek. A tőzsdén értesült arról, hogy sogoronőjénél házkutatás volt és el is vitték a de te kt ivek. Lakatost vett magához, akivel fel­törette á szekrényt. - Miért volt erre szükség? Ugy-e azt akarta megtudni, hogy nam hagytak-e ott valani bűnjelet, amit el kell égetni? Schnürmacher György ötöl-hatol, azt hajtogatta, hogy csak váncsi volt arra, mit kerestek a szekrénybei a d-etektivek és mit vitt T el, de nem gondolkozott azon, hogy tulajdonképpen miért fontos ez níu« - Miféle ember maga, minden gondolat és szándék nélkül bee r más szekrényébe? Nem gondolja, hogy ez furcsa és hihetetlen, A detektí­vek előtt beismerte, hogy el akarta tüntetni a bűnjeleket. Schnürmacher György megmarad előbbi kijelentései mellet. Az elnök most egy cédulát vesz elő és felolvassa annak szövegét:"Állj, azonnal táviratozni! György." Ez áll a cédulán. Schnürmacher György azt adja elő erre vonatkozólag, hogy maga sem tudja,hogy került uj ru­hájába ez a cédula. Nem akart senkinek táviratozni. Most egy távirat szöveget diktál Horváth elnök Schnürmacher Györgynek nyomtatott betűs Írással, Az iráspröba után összehasonlítja a két irást, Schnürmacher megmarad a mellett, hogy nem Ő irta a távirat szövegét sem, - Nem azt jelenti, hogy a további értesítéseket a Fecsenka cimre he szüntetni? - Nem tudom, mit jelent, nem én Írtam - hajtogatja Schnür­macher György. Ezután izgalmas jelenát következik. Leitner dr. védő meg­kérdez.'. Schnürmacher Györgytol, hogy bántalmazták-e. - Igen. Mészáros detektív és egy másik detektiv. Mészáros beültetett egy karosszékbe, két fülem hátulról megcsavarta... . - Csak ugy szó nélkül? - Igen. Azután a hajamba kapaszkodott és húzta, Ekkor jöt­tek a kérdések, hogy miért törtem be,'A táviratot ki adta feli Azután legalább 15-Zo pofont kaptam a vallatás további során. Két három po­fonról tudom, hogy Mészáros adta. Aztán egy nagy kapukulccsal fenye­getett eeg, ha nem vallok. Azt mondta, hogy belém dugja. Végül megfe­nyegetett, hogy a te.vesbe visz. Be i s vittek egy céllába, onnan más­nap szabadultam. Pál kapitány előtt is voltam a következő éjjelen és olvasás nélkül aláirtán, a j egyzökönyvet. Az elnök f elolvas sa a rendőrségi vallomást, majd Mészáros Jánost és Tóth detektívet sze be siti Schnürmacher re 1. Mészáros kije .lenti, hogy egyáltalán nem bántalmazta, de nem is érti, higy iáiért 1 volna erre szükség. - Uri becsületszavamra mondom, hogy bántalmazott! Többször pofonvágott és a kapukulceeál is 'megfenyegetett... Ez éjjel volt. Fi., egykor. Csak éjjel "-.aUgattak ki."]Tóth szintén tagadja, hogy bármiféle módon bántalmazta volna Schnürmachert. /SY./

Next

/
Oldalképek
Tartalom