Magyar Országos Tudósító, 1933. május/1
1933-05-08 [074]
AZ 0HSaaGOS ÜGYVÉDI KAMARAKÖZI ERQeEKEZLET. • Az ország ügyvédi kamaráinak kiküldöttel május 14.én Pap József élne 1 : lete alatt Budapesten, az ügyvédi Kamara székházában országos ért okoz 1 tre ülnek össze. Az ertekezletén több nagyfontosságú kérdés korai tárgyalásra, igy a zugirás zatr ol szolo törvényjavaslat, az illetek amnesztia és az alsófoku közigazgatási bírósággal kapcsolatos ügyek. /MOT/H. ZU STEFÁNIA SZÖVETSÉG SA JTOPEPJá. /Folytatás a 6_ik kiadáshoz./ Bary Zoltán dr. kir. ügyész vádbes zedóben Linhardt Alfréd dr. orvos megbüntetését indítványozta, majd Halász Lajos dr . ügyved mondta ol védőbeszédet, melyben hangsúlyozta, hogy a Stefánia Szövetség védőnői nem közhivatalnokok s ezért szerinte hivatalból üIdőzendő rágalmazás cimen nem lehet eljárni a vádlott ellen, végül felmentést kért. A törvényszék rövid tanácskozás utan Linhardt Alfréd dr. orvost felmentette a sajtó utján elkövetett hivatalból üldözendő ragaimé zás véts ege^ al ól. Az italét indokolása szerint a bíróság Jaflgál lapította, hogy a Stefánia Szövetség védőnői nem közhivatalnokok, tehát felhatalmazásra üldözendő rágalmazás miatt a vádlottat felelősségre venni nem lehet, viszont magáninditvany nincs s igy törvényes vád hiányában kel lett felmente it letet hozni. A kir, ügyész az italét ol len fellebbezést jelentett be. /MOT/P. <T\eM, is+Latja, ZU MÜLLER VALUTA ÜGY /Folya.4. kiadádáehoz . / A vádlott kihallgatása után ifj. Herzum János tőzsdeügynököt hallgatták ki tanúképpen. Elmondotta, hogy 192 o év óta ismeri Müllert, mint teljesen korrekt üzletembort, aki szivességből végzett neki több munkát. Fis cher Dezső tanú ugy vallott, hogy a vádlott kezelte a vagyonát es ezzel kapcsolatban neki semmi kifogása non merült fel. -Tóth Sáador dr. detektív kihallgatásara került ezután a ser és most megismétlődtek azok a zajos os sokszor szenvedélyes jelenetek, amelyek a Hoid elberg valutaügy szombati tárgyalásán is lejátszódtak. Tóth dótok ti v ugyanis fenntartotta a jelentésében foglaltakat es határozottan kijei- ritette, hogy Müllert senki nem terrorizálta ós nem fenyegette. Müller azonban ezzel szemben megmaradt elozö vallomás a mellett, hogy a detektívek öt trógernek, cigánynak neveztek. - Ugyan, ne mondjon ilyet, - vágott közbe Tóth dotektiv - nem szégyol ilyet állítani. Önnel szembon éppen gyomorbajos voltara való tekintettől különösen előnyösen bántunk. Emlékezzék vissza, hogy még a feleségének is telefonáltunk, hogy küldjön be magának élelmet. - Igaz ez? - kérdezte Horváth elnök a vádlottól. - Hát ez igaz, - hagyja helyben Müller. W-jichsel Mihály dotektiv tanúvallomására került ezután asor, amelynek kapcsán Müller kijelentette, hogy a tanú ogyáltalában nem bánt vele durván. - No lássa, pedig én hallgattam ki magát, -jegyzi meg erre a tanu. Lazar Ey]_ a dotektiv szinten azt vallotta, hogy Müllerrel nagyon kimélotesen bántak és semmiféle f enyog ot es sol nem illették. Ezze] szembon Müller kijelenti, hogy éppen Lázár volt az, aki a legagr^eszivobben viselkedett. - E'6 nem felöl mog a valóságnak, _ ismételte a dotektiv. - Ma|d nem s zör ól-szora ezeket mondottam: "Hálára kötelez bennünket, hogy ha már nem tesz beismerő vallomást, igy megkimél a további munkától, 'mert hiszen minden adat úgyis a rendelkezésünkre áll es mindent tudunk,hogy ebben az ügybon miket csinált." - Nem emlékszem, hogy ilyeneket is mondottak volna nekem, jegyzi meg erre a vádlott. /Folyt .köv ./Ma.
