Magyar Országos Tudósító, 1933. május/1
1933-05-08 [074]
/AZ OTI KÖZGYŰLÉSE. Folytatás 1./ A következő felszólaló P o y e r Károly, a Szociáldemokrata Párthoz tartozó munkavállalók csoportjának vezetője volt, aki hosszabb bcszódbon kritizálta a vezetőség jelentéseit. Sajnálattal állapítja meg, hogy az CTI szanálására irányuló kormányintézkodésok logcls'őbbcn is a munkavállaló tagok részére megállapított s zolgáltatmányok öszszegét redukálták és csak >*zután hajtotta!: végre egyéb téren is bizonyos költségcsökkentéseket. Vass -József minisztersége idején még 7 pengő volt a biztosított napi segélyezésének átlaga; ma ez az összeg legfeljebb 3 pengőt tesz ki. Antiszociális jellegű intézkedésnek deklarálja azt,hogy a munkaadói igazolványokért esetenként 20 fillért, a gyégyszerigazolványokért pedig 30 fillért szednek. Ez egyébként a munkáltatókra nézve lo vegzaturát jelent. Mint kir ivó esetet omliti fel,' hogy az OTI vezetősége nemrégiben nyugdíjazott egy olyan t isztvisolot, • aki mindösszo kétévig szolgált az intézetnél, s onnek ellenére 24 évi szolgálat után húzza a nyugdijat - az OTI pénztárából. Ez végtére is a beteg munkások támogatására szánt pénzek elvonását jelenti. Tiltakozik az ellen, hogy az állami hozzájárulás évi összegét 3,200.000 pengőről 2,400.000 pengőre szállítsák le. Hálunk, ahol som mun!:anó 1 küli segély, sem aggkori biztosítás nincsen, nem szabad ilyen nagy qj szeget elvonni a munkások szociális ellátási alap, jától. Az intézet szanálása végtére is nem történhetik meg kizárólag a szolgálta tmányok tchére. Az adminisztráció - szerinte - még ma is sok felesleges pénzbe kerül. Ha egy tisztviselőt a központból az TJzsoki-uccai kórházhoz akarna]-: áthelyezni, ezt az aktust valóságos diplomáciai jegyzé leváltás előzi meg, s az akták kilónyira nőn ok. Ji munkavállalók mindenesetre követelik az önkormányzat jogainak jelentékeny mérteim kibővítését. Örömm'ol üdvözli az előtte felszólalt Chorin Ferencet abból az alkalomból, hogy a munkáltatók nevében az aggkori biztosítás megvalósítása mellett f oglalt állást. Minden eszközzel lehetővé kell tenni, hogy az elöregedett munkás ne kerülhessen az uccára., mcgalázás nélkül tengethesse életét, A balosetbiztositásnál voltaképpen az clőlegrondezer bosszulja meg magát. Tiltakozik a baleseti járulékok leszállítása ollón, A jelentéseket egyébként elfogadja, LiPP a y István dr. a kisipari munkáltatók csoportja részéről szólalt fel, s hangoztatta, hogy a kisiparosok már nem bírják sokáig azt a súlyos mogtorhcltotést, amit az OTI reájuk ró. A munkáltatóknak ez a csoportja semmiosotro sincsen megelégedve a szanálás' eddigi eredményeivel: a kisiparosok doficitmentos költségvetést akarnak. Az aggkori b iztos itás terheit a nagyiparnak kell vállalnia. Indítványozza egyébként, a vezetőség hivasson egybe uj közgyűlést, r.mclyben' a kis ipar nagyobbmértékü képviseletet nyerjen, A jelentéseket elfogadja, S z a b ó József, a Kor csztényszoc ialiota Párthoz tartozó munka v állal ók csoportjának vezére mondott ezután nagyobb beszédet, amelyben elismerte, hogy az OTI gazdasági helyzete az utolsó évben kétségtelenül nagymértékben javult, de az egyes költségvetési tételek lefaragásánál: módszere, a kiadások csökkentésének eszközei nem akceptalálat ók minden tekintetben. Az OTI vezetősége és autonómiája nem áll mindenben hivatása magaslatán. A 8 és félmillió pengős hiány loszoritása 1,800.000 pengős deficitre csakis ugy 3ikorült, hogy nagymértékbon csökkentették azokat a kötelezettségeket, amelyeknek teljcsitéséro annakidején az egész intézmény létesült. Ez a módszer előbb-utóbb önmagát fogja megbosszulni. Kifogásolja, hogy a táppénzek tekintetében 50 $-os a megtakarítás, de 'ezzel szemben az ügyvitelnél csupán 15 g"-ra tehető á redukció. Ilyen módon az intézet'hovatovább öncélú intézménnyé válik, s szem elöl téveszti fontos, nemes, eredeti célkitűzéseit. A munka rokkantjait éppen ugy istápolni kell, mint például a hadirokkantaltat. A költségvetést egyébként fiktiv, papiros-költségvetésnek'tart ja, amely nem fejezi ki hiven az intézet valóságos anyagi helyzetét. A kintlevőségek, a hátralékok összege már-már az ötvenmillió pengőt is eléri, s ez a hatalmas összeg - a jelek szerint - véglegesen elveszett, remény sincs rá, hogy valaha is befolyjon. Ilem tartja célravezetőnek a bérházak építésére vonatkozó miniszteri rendelkezést; nézete szerint inkább csaIádiházakat kellene épiteni a tartalékösszegekből. /Folyt, köv./