Magyar Országos Tudósító, 1933. május/1

1933-05-05 [074]

ZU HEID" LBERG ÚGY /Folyt. 11 ,kiad áshoz ./ Szünet után Horváth tanácselnök közli, hogy a megidézett tanuk kihall etésára csak kedden reggel kilenc órakor kerül sor. Ezután Heidelherg Vilmos jegyzi még meg, bogy a devizati­lalmi rendelet megjelenése után 35oo franknyi külföldi pénzkészletét azonnal beszolgáltatta a Nemzeti Bankba. Most Heidolborg György dr., a másodrendű vádlott kihall­gatására került sor. Heidelberg Gyöv'rgy, az imént kihallgatott Hei­delberg Vilmos részvénytársasági elnök fia, aki mint iga zgatósági tag és cégvezető működött a családi jellegű részvénytársaságnál, kije­lenti, hogy kisebb szabálytal^nságoktól eltekintve, a vádak egyiké­ben sem érzi magát bűnösnek. Majd igy folytatja vallomását: - Amikor nagykorú lettem, 1928-ban, édesapám felvett a részvénytársaságba, cégvezetői minőségben és az ügyek vezetését reám bízta. Mindaddig a részvénytársaság voltaképpen csak üres keret volt, de az én belépésem után intenziven kezdtünk gabonaüzletekkel, pénz­kölcsönzéssel s egyéb, hasonló ügyletekkel foglalkozni. A banküzletek fölötti diszponálás az én hatáskörömbe tartozott, dc nekem kellett volna a gabonaosztály működését is ellenőriznem. Ezt azonban - be­vallom- nem végeztem megfelelő gondossággal; a könyveket sohasem te­kintettem meg. A terményügylotekre vonatkozóan csak generális disz­poziciókat adtam; például arravonatkoz ö lag, hogy az export-deviza be­jelentését nem szabad elmulasztani. Itt meg kell jegyeznem, hogy az összegyűlt devizák bizonyos hányadát mindenkor visszatartottuk. Ez üzleti szokás, mert máskülönben egyes külfö^ldi kötelezettségeinknek nem tudtunk volna eleget tenni. Ilyképpen a devizabeszolgáltatást illetőleg kétségtelenül hátralékban voltunk a Nemzeti Bankkal szem­ben k Ezeket az exportdevizákat egyes külföldi gócpontokban . yüj­töttük Össze, de például Franciaországban nem mertünk devizát t irta­ni, mert híre járt, hogy a francia kormány a magyar kamatfizetés megtagadása miatt retorzióra készül; félő volt, hogy Franciaországban tartott pénzeink elvesznek s ezenfelül d evizaboszolgáltatási kötele­zettségünknek sem tudnánk eleget tenni. A devizák egy részét nagy­bátyám nevén, az ö számláján gyűjtöttük essze. A kisebb mennyiségű külföldi fizetési eszköz visszatartása azonban semmiesetre sem történt elvon ó s z ánae kka1. Elnök: Ezt majd mi fogjuk megmondani! Heidelberg György dr.: A magyar bankzárlat elrendelése után nagybátyám, Gardc Eugénio, akinek nagy értékű vagyona és pénzei voltak kihelyezve Magyarországon, neheztelt és haragudott reánk, hogy - ime - most elvész a pénze, amelyet nem tudtunk számára kellő­en megőrizni. Én meg akartam mutatni nagybátyámnak, hogy vagyonát semmi veszély sem fenyegeti, sőt továbbra is gyümölcsöztothi bírjuk Magyarországon elhelyezett pénzeit és ezért azt proponáltam, bizza re • ám vagyona kezelését. Az volt ugyanis a szándékom, hogy vagyonát, mint külföldi állampolgárét Vaduzban fogom elhelyezni s evégből hol­ding-részvénytársaságot létesitek. Nagybátyám azonban vonakodott ké­résemnek eleget tenni, leveleiben hangoztatja, hogy itt nagyértékü.. hét-nyolcmillió pengős vagyonról van szó, én végtére mégis csak egy huszonhétéves fiatalember vagyok, alá történetesen beleszerethetek egy táncosnőbe s akkor a legnagyobb veszélybe kerülne az ó vagyona. Elnök: Hát a nagybátyjának ilyen felfogása volt önről? Heidelberg György dr.: Azt nem mondom,^de itt mégis igen nagy értékekről volt szó s igy érthető nagybátyám aggodalma. Ö jól tudta e ;yebként rólam, hogy megbizhatö, kellő szakismerettel lei­re ember vagyok, de még az édesatyámnak se adott ilyen meaazemenő megbízást. Végül azonban mégis beleegyezett abba, hogy mintegy 17o­I80.000 pengő értékű vagyona fölött teljhatalommal diszponálhassak; egyidejűleg azonban - nehogy megapprehendáljon, - atyámnak is hason­ló' jogot adott. Mi ezt a vagyont természetesen nem a magunk rész érc gyümölcsöztettük; én egyénileg a vaduzi Cordilleria r.t. alapításába; nem is vettem részt. Vaduzban dr, Bcck ügyvéd kezelte a részvény­társaság ügyeit; nagybátyám a Cordilloriára tartozó postát mindenhon­nan Vaduzba dirigáltat ta s a könyvvezetést személycsen ó mag vég ezt /Folyt.köv./ Ky.

Next

/
Oldalképek
Tartalom