Magyar Országos Tudósító, 1933. május/1

1933-05-05 [074]

/A VAGYAK KÜLÜGYI TÁRSASÁG VITA ÜLÉSE. Folytatás 1./ Vitáz Ruttkay László cir, előadása további sórón ráv ilágitott a pánszláv gondolat eredetére, lényeg őre és fejlődésére, valamint arra a hatásra, amit ez a gondolat a Duna medencéjében élő szlávok politikai törekvéseik szempontjából jelentett ós jelent, A jelenlegi politikai helyzet ismertetése kapcsán megvilágította az előadó a különböző szláv' népek lényegbevágó és egységesnek mondható karakterbeli tulajdonságait, 0 ezzel párhuzamosan sürün idézte az egyes szláv történetírók és kiváló politikusok tudcmémyos megállapításait, Ruttkay dr, véleménye szerint a szlávok államalkotó képességének kisebb mértéke, másrészt pedig a közösen elismert tekintélynek: a cári Oroszországnak politikai a1ahányatlása a legfőbb és legbensőbb oka a Dunamedencéjében uralkodó politikai, gazdasági és Iralturálls széttöredezésnek, az egyes szláv népek között mutatkozó politikai ellentéteknek és zavaroknak, Európának ez a területe egyébként évszázadokig egységes hegemóniái; uralma alatt állt, s ma ezt az egységesítő uralmat kisebb államok politikai önállósága váltotta fel. A Dunamodéncéjenek politikai rendezetlensége, illetve az átrendezés késlekedése,-az előadó nézete szer int,r amiatt vajúdik, mert az ellentétes érdekek befolyása alatt Európa nagyhatalmai nem tudnak megegyezni abbén, a tekintetben: melyik dunai nemzetre bizzák a'politikai rendezés megtisztelő feladatát, vagyis a tekintély viselését, a tulaj- -1 d ónképpeni hegemóniát ? Kétségtelen, hogy a Dunamedencébon a kimondott hegemónia időszaka legalábbis jóidőre lej árt j- s helyét olyan rendszernek kell felváltania, amely az egyes nemzetek érdekelnek - a hegemónia helyett - egyenjogúságon alapuló egyensúlyt biztosit* éiZ uj keret csak az igazságon alapuló szövetség lehet, amelyen'belül remélhető lesz annak a nemzetnek a megerősödése és kifejlődés c, amely az átmeneti időszakon tul, a hegemónia- v Isszaállitás ára és biztosítására képes lesz. 3 ennek a nemzetnek - a magyar nemzetnek kell lennie! A nagy tapssal fogadott előadás után széleskörű vita indult meg a felvetett, érdekes témáról. Elsőnek A m b r ó z y Gyula dr, kabi* net irodai tanácsos szélalt fel, aki annak a véleménynek adott kifejezést, hogy a szlávkérdús tekintetében óvakodni kell az általánosítástól, ••Áltudomány 3em állapit meg egységes szláv jelleget, jellemző népi karaktert., A pánszláv gondolattal szemben leül önösen nekünk, magyaroknak mindig csak az egyes szláv népek és nemzetek ügyéről szabad beszélnünk. Abszolút,, értelemben vett szlávcllcnes álláspontot elfoglalnunk - nagy hiba 1 enne

>

^*3'o--különösen azokkal a szláv népekkel szemben, .amelyekkel évszámaitokon át óliamközcsségbcn éltünk, mindenkor a differenciálódást kell hangoztatnunk, kifejezésre kell juttatnunk például, hogy a csehek menynyire elnyomják állítólagos vértestvéreiket: a tótokat, akik pedig a magyar uralom évszázadai alatt békés szabad fejlődésben élhettek. Ugyanígy ró leli muta tnunk minden egyes kinálkozó alkalommal a horvátok'jelenlegi elnyomására, A pánszláv gondolat ugyanis - nem egyéb fantomnál,' an-oly az egyes szláv népfajok hatalmi törekvéseinek leplezését szolgálja.Magyarországnak egyetlen pillanatra sem szabad megfeledkeznie ezeréves történelmi missziójáról, mely nem más, mint az, hogy itt, a Luna medencéjében magyar vezetés mellett találják meg boldog, szabad elhelyezkedésüket a különböze népek és népfajok. Ezt az álláspontot sohasem s zabád f oladnunkl • E o n k á 1 ó Sándor dr.egyetemi professzor hangoztatta,hogy az úgynevezett vér szerinti rokonságnak az egyes nópfajok'között - a történelem tanúsága szerint - nincsen különösebb jelentősége, A népeket sok'mlta inkább a közös gazdasági,vagy politikai érdekek szálai fűzik egymáshoz, mint például a vallásból!, faji, vagy nyelvi közösség tudata,Ezzel kapcsolatban Bonkáló dr . utalt az ukránok ésl angyclék* között' fennálló évszázados versengésre, vagy a lengyel-orosz ellentétekre «A szláv népek egyike sem szereti, ha idegen népfaj uralkodik fölötte, de ha valamely népfajjal szemben egységes falankszba tömörülnek, ennek oka mindig politikai, vagy gazdasági, A németeket szinte atavisztikusan gyűlöli minden fajtájú szláv. Ennek történelmi okai vannak, a gyűlölet évszázados,s min-i den szlávba valósággal beoltódott, A kisebb szláv népek egyébként éppönfcjf agy rettegtek, csak nemrégiben is a fenyegető orosz hatalmi túlsúlytól, /folyt, köv./