Magyar Országos Tudósító, 1933. április/3
1933-04-27 [073]
1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1C33. április 27. AZ ALLiJ3AB6L ELBOCSÁTOTT GIMNaZIUMI TANkR A TÁBXA ELŐTT IS ELVESZÍTETTE A KINCSTÁRRAL SZEMBEN L.-.ITOTT 124.000 PENGŐS PC'RET. A magyarországi kommunizmus bukcs a után a vállai és közoktatásügyi minisztériumban megalakult legfőbb fegyelmi bizottság Szab° István rák ospalotai főgimnáziumi tanárt jogerősen hatévi állásvesztésre Ítélte, a kommünben történt alctiv részvétele, izgatásai s meg nem felele a.aga-.. tartása miatt. Az 1928 évben a miniszzteriumban megtartott általános revízió során, amikor minden egyes eltocsájtott tanerőnek az ügyet, akinek az elbocsájtasa hasonló okok miatt történt, újra elővették és felül v izsgálták, - Szabó István tanárt a legfőbb ellenőrző bizottság ekkor újra alkalmazhatónak nyi Ív cin it otta . Minthogy azonban Szabó professzor sem elmaradt fizetéseit es egyéb illetményeit azóta sem kapta meg, sem u jraalkalm, zms a iránt intézkedés nem történt,sem pedig nem nyugdíjazták: a tanár erkölcsi és anyagi kartérités cimén 124000 pengő ereje ig polgári pert indított a magyar királyi kincstar ellen. A per sorcin Szabó tanár, akit Martin László dr. ügyved képviselt, azt hangoztatta, hogy nem követhetett el olyan súlyos vétséget a kommün idején, amiért ily súlyos és megalázó büntetést erdemeit vclna. öt annakidején a rákos palotai gimnázium tanari kara mindössze pénzbüntetésben kívánta elmarasztalni s ilyen ir ány u előtér jesz tes t is tett a minisztériumban működő legfőbb fegyelmi bizottságnak; másrészről pedig az is bizonyltja, hogy súlyosabb megítélés alá eső bűncselekményt nem követett el, hiszen ellene semmiféle bűnvádi eljárás sem indult. Ezzel szemben a királyi kincstar nevében eljáró dr. Fal Ernő kincstári ügyész a kerese tnek ,mint teljesen alaptalannak, elutasítás k indítványozta. A törvényszék el is utasította a keresetet. Igy került az érdekes pör a királyi tcbla Szőke-tanácsa elé, amely a felek képviselőjének felszólalása utan ma helybenhagyta az elsőfokú véghat aro zatot, az ,al a megokolással, hogy a birósag a minisztériumban lefolytatott fegyelmi eljárás felülbiralatára nem vállalkozz hátik. /MOT/ Ky. DR. REJÖD JENŐKET BkLYE GHAMISITÁSÉRT A KÚRIA IS M ASF ELHÓNAPI FOGHAZBUNTEK SSEL SÚJTOTTA . Dr. Rejőd _ Jenő né született Burián Leona nogyvennyolceves telekügynöknő az 1931 évi december ho egyik napján megjelent Marton Lipótné fővárosi dohányt őz sdéj ében s itt öt darab ötpengös illetékbélyeget kinált eladásra. A dohánytőzsde tulajdonosnője gyanút fogott, részint a szokatlan " ajáilat miatt, részint az eladonö zavart viselkedése folytán s ez, rt nagyitóüveggel is megszemlélte a megvételre kínált okmánybélyegeket.Mártonná az első szempillantásban megállapította, hogy a bélyegeket már " használtak ésa aasználat nyomait valamely vegyszerrel próbálták a belye gekrol eltűnte: i. Amikor Marton Lipótné erről említést tett dr. Rejődnének, az egyébként is izgatottan viselkedő nő hirtelen kifutott a trafikból s a bélyegeket is otthagyta. A trafikosnö szolt a közeli rendőrőrszemnek, aki azután a járókelő közönség közben jö ttével Re jód Jencnét hamarosan elfogta. A bűnt et ötörvénys zéki főtárgyaláson kiderült, hogy dr. Rejödnét hasonló bűncselekményért már egy izben jogerősen megbüntették. A vádlott asszony tagadásával szemben olyan súlyos és kétségtelen terhelő bizonyítékok merültek fel, hogy a törvényszék megállapította Rejódné bűnösségét a bélyeghamisítás vétségében s ezért egyhónapos tizennégynapi fogházbüntetésre Ítélte. - A tábla Gadó-tanácsa ezt a büntetést helybenhagyta s most a kúria Polgár Viktor-tanácsa jogerőre emelte. /MOT/ Ky.