Magyar Országos Tudósító, 1933. április/3

1933-04-24 [073]

LELEFLEZTEK HEGEDŰS GYTJLA SZOBRÁT A VÍGSZÍNHÁZ ELŐTT» Vasárnap délben ünnepi köretek közt leleplezték Heged ü s Gyulának, a nagy magyar szinmüvésznek bronz mellszobrát a Vígszínház fő­bejárata előtti parkírozott térségen. A szobrot V a s s Viktor szobrász­művész alkotta, aki találóan és híven örökítette meg a magyar színjátszás örök büszkeségének* markáns arcvonásait. Az ünnepségen nagyszámú és díszes közönség vett részt, a magyar kir. kormányt bárciházi Bá r c z y István* államtitkár, a székesfővárost L i b e r Endre alpolgármester képviselte, Különösen nagy számmal jöttek ol az ünnepi aktusra néhai Hegedűs Gyula pályatársai, a magyar színészek és színésznők. Bevezetőül a Városi Színház énekkara énekelte cl a magyar nem­zeti Imádságot, majd Ugrón Gábor v.b.t.t. ny. miniszter adta át a' szobrot, mint a szoborbizottság elnöke, a székesfőváros képviselőjének. Ugrón Gábor beszédében többek között hangoztatta, hogy Hegedűs Gyula egy­kori barátai és nagyszámú tisztelői annakidején azzal a célzattal indítot­ták meg ezt a mozgalmat, hogy a legnagyobb magyar színészek egyikének, a logmolegcbbszlvü embernek és áldottlelkü jóbarátnalq Hegedűs Gyulának az emlékét legszebb sikerei színhelyén, Itt, a Vígszínház előtt megörökít­sék. Akik ismerték Hegedűs Gyulát, s akik évtizedeken át gyönyörködhettek csodálatos művészetében - úgymond - azok a szivükben őrzik ennek a kivá­ló művésznek az emlékképétj do azoknak, akik nem gyönyörködhettek művé­szetében, kellje z az ércbeöntött mementó, hogy legalább erről Ismerhessék meg a nagy magyar művész nemes arcvonásait. A mozgalmat főként, a székes­főváros karolta fel, az a'főváros, amely támogatója és pártolója minden nemes és magasztos célnak. Vass Viktor szobrászművész szive melegét öntötte bele ebbe a szoborba, amelyet a szoborbizottság részéről ezennel tisztelet­tel átadok a jelenlévő alpolgármester urnák, s kórom, őrizze azt meg sze­retetten Ugrón Gábor beszéde közbon lehullott a lepel a szoborműről, majd az átadóbeszód elhangzása után L i b e r Endre alpolgármester mon­dott ünnepi beszédet; - Amikor a székesfőváros közönsége nevében ezt a szobrot most átveszem - mondotta - ugy érzem, hogy valóban annak a szélosrétegü nagy­közönségnek a nevében szólók, amelynek még forró a köze a tapsóktól,'me­leg a szive az emlékezéstől, midőn Hegedűs Gyula szobrához közeledik. He­gedűs Gyula nem azok közé tartofcott, akiknek a művészete csak a kevesekhez szólt, hanem mindenkihez, aki egyszer a színház megkapó világába eljutott. A művészet birodalmában kiválasztott volt; az elvont Írókéz formálta ala­kok lényét testtől öltöztette fel, életet, valóságot vitt azokba. Hegedűs Gyula alakjai élnek, mert emberek voltak'és Hegedűs Gyula is élni fog, mert alakításaiban ember eket tudott teremteni. Megértő ember volt, ezért tu­dott mindent megértetni, igazságos mérlegelő volt, ezért tudott mindig igaz maradni. Szobra megőrzi nekünk az ő földi lényének vonásait és meg­őrzi melóink a nevét, amelyet olyan nélkülöző szomorúsággal ejtünk ma ki. íme szobrot kapott ogy nagy magyar színész, a szónak mostero és tanítója! 3 én átveszem ezt a szobrot, hogy legyen ébrentartója az emlékezésnek!, Ezután Rajnai Gábor színművész mondott ünnepi beszédet: - Mi magyar színészek - úgymond - hálatelt szívvel köszönjük meg ezt a szép szobrot, amely örök emléke lesz Hegedűs Gyulának, a magyar nemzet hü fiának, á magyarság igaz és nagy művészének. Ha kacagott, ha sírt, ha járt-kelt, vagy tett-vett a színpadon, mindig igaz és hü volt, mert hitt az egy igaz ós való isteni művészetben. Emléke élni fog akkor is, ha ez a szinházavagy ez az utca eltűnik majdan e városból, mert gyer­mekeink gyermekei, ha elmennek e szobor előtt megemlékeznek róla, mondván, ez igaz és nagy művész volt. Mi magyar színészek mélységesen szerettünk téged Hcgodüs Gyula, a legjobbnak tartottunk magunk között tégodot, Te voltéi biránk, tanítónk, irányitónk és bölcs mcstorühk. Negyven esztendőn keresztül voltál e csarnok falai közt király, koldus, péspök, ördög, ka­landor, lovag, szerelmeshős, éneklő bohóc, senki és félisten, lelkes agyon­hajszolt, fáradt, nagy magyar színész! Ezt kevotőleg Hegedűs Gyula özvegye lépett a szobor'elé, s cl­t( helyezte annak talapzatán ibolyákból font egyszerű virágcsokrát.. Liber i Endre alpolgármester a főváros színeivel ékes hatalmas koszorúval koszoruz­J ta meg Hegedűs Gyula szobrát. /Folyt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom