Magyar Országos Tudósító, 1933. április/3

1933-04-22 [073]

/Tisz István-c.alékünn apél;•. Folyt a t a 3,2*/ f . - Ili tohát a Tisza emlékének és példájának tiszteletében ós hirdet és ében minden p.r tpolit ikán kívül állunk, s csak általánosan el­lj-.- ort közérdekeket kívánunk szolgálni. Annál könnyebben óvhatjuk meg ezt a semlegességünket, icrt meggyőződésem szerint a felmerülő politl­1: 1 napikérd ;3okhél égessen hiábavaló Tiszának ilyen, vagy amolyan éle­tében nyilvánított nézeteire hivatkozni. A közbejött világos ónén:'ok ere 'ira r.r,gv.'ltoztatták helyzetünket, viszonyainkat és feladatainkét, hogy ná a Tisz­. észjár ásának legalaposabb ismerője som képes egész biz­tonsággal megállapítani,' hogy ö óbbon, vagy amabban a napik érdesben mii on felfogást vall .na. - á Tisz.... ;mlék tehát bennünket semmi pártpolitikái el­lentetekbe nem kever hot, aminthogy körünkben is s ziveson látjuk kü­lönböze politikai elemek találkozását. De igenis, szemboszállottunk ós szembe fogunk szállani mindig minden olyan törekvéssel, amely a Ti­sza eg;'eniségéhok és életének emlékében rejlő erkölcsi tőke kisebbí­tésére irányul, valamint minden olyan iránnyal, amely as ő szereplése kor3Z:.kának as ic-23r.gg.~l ellenkező feltüntetésére törekszik. Ilyen kí­sérletekkel pedig sajnos ujabban ls elég sürün találkozunk, pedig va­lóban nehéz elképzelni, hogy azokat micsoda közérdekkel lehetne igazol­ni? Egyéniség ének helyes megismeréso oly mértékben kell, hogy fokozód*­j ék és terjedjen, amily mértékben válnak közismertté szellemének ós • lelkének mindazok a megnyilatkozásai, amelyeket irodalmi vállalatunk t'r a közönség elé. Különösen levelezése ad mély bepillantást emberi lényébe is és tünteti fel annak eddig ismeretlen, nagyérdokü vonásait ls. \ korsz .1:, amelyben működött, ú: sok oly gáncsban részesül, amely '.z o szonőlyőt is olhonálvos itani alkalmas, amely határozottan igazság­tálén. - A legújabb kor története mindig -lkaimé.s arr.., hog?/'tár­gy *.Í ás áb.n '- publicisztika ja a történetírás határai elmosódj nak. A libor ( .l izmus ma uralkodó kor álamlat tanadása inak céltáblája, amiben nag • :na. ronizmus rejlik, mert hiszen na a liberalizmus összes alkotá­sai - különösen gazöéo .gi téren - romokban hevernek; az -ntllibcrális Irán- diadala teljes a no Ildii, hogy elmondhatnók, hogy ma nagyobb jólét és >oldog3Óg környez, mint a liberalizmus idejében. XErjo be a győztes' ezzel ' d lé-dal.év 1, s ne akarja a liberalizmus tblnbakul állit •ni oda még. ok dolgokért is, amely ok annak elvei ellenére állott..k elő, - De igaza ág t .le.nok a vádak azért is, mert nálunk a litoe­re.lismuo, különösen az, amelyet Tisza István képviselt, rendkívül mér­sékelt '-olt, alig különbözött a. konzervet iv izmus tói. Jellemző tény, hogy a liberalizmus és demokrácia' két sarkalatos követelményét, az ál­talános ez vázat! jogot o e földbirtok demokratikus felosztását nem lib ralis éra valósította meg, hanem :% .. korszak, :'.mcly sértésnek te­kintette volm, ha sze.b .^elvűnek nevezték volna, gs ne zavar ja. na k'meg b innunk>t ' liberalizmus) 's demokrácia ellen ". mai 01 . s zors z ágban fel­hangzó kif-.k-'.dások; ott ^egészen mások voltak a fascizmus előtti állapo­tok, mint nálunk a. háború előttiek. Ott a radikalizmus vált uralkodó­vá .és sodorta majdnem anarchiába az országot; az állami alkalmazottak sztrájkjai n'.pircndon volt...k, s a felfegyverzett szociáldemokrácia min-, dont, '.mit akart, kid.-colt magának. Nálunk egyszer próbáltak a vasutasok sztrájkolni és éppen' a Tisza István liberális kormánya vasnar okkal vetett véget a kis.érletnck, - Igaztalan :z a véd is, mintha a liberális éra nevelte .vol­na nagyra azokat'az elemeket, amelyek az összeomlás idejében belső felforgatást végbevitték és a proletárdiktatúrát előidézték. Ezek álta­lános jelenségek volt..:!; ez összes legyőzött államokban. Az Ausztriában \z összeomlást meg lbze kormány oka t senki som vádolhatta túlságos libe­ralizmussal, Bécsben pedig már éppenséggel Lueger és követőjének ant 1­somita irányzata évtizedeken át korl.'tianul ur .lkodott és mégis Auszt­riában még hevesebb és tartósabb volt a belső mográzkódt.itás, : s Bécsben n nai *é sem elkerült a marxisták uraiuát ajgtörni. Elmondhatjuk, hogy'ná­U lünk az összes legyőzött államok között leghamarább állott be a konszo­m lidáció, éppen az ért, mert a destruktív irányok nálunk soha mólygvökc­|[| rot. nem verhette!:. /Folyt. köv»/ • ' y :

Next

/
Oldalképek
Tartalom