Magyar Országos Tudósító, 1933. március/2
1933-03-13 [072]
AZ UJ3AGKIM'ó TI3ZTVI JELOIÍ OTTHONÁNAK RÁKOSI- E3 AFFOIIYI-SMLEKÜNNEFE. Az Újságkiadó Tisztviselök Egyesülete ós Otthona hétfőn'este Rákosi Jenő és Apponyi Albert gróf emlékére ünnepséget rendezett, A kétszázteritékes, banketten előkelő közönség vett részt. Ott volt: 3ü* megi Vilmos, ...z egyesület elnöke, Rákosi Szidi, Rákosi Jenő huga, Marton Bői a, Lázár Miklós, Vázsonyl János és Gál Jenő országgyűlési képviselők, Márkus Miksa, az Ujságiró Egyesület elnöke, Mengele Ferenc külügyi sajtófőnök,.követségi' tanácsos, Zimmer Ferenc dr., az MTI szerkesztője, Kuncz Ödön dr. egyetemi tanár, Fraznovszky Iván meghatalmazott miniszter, Falkányi Kálmán, Szörtsey József, Berkes Róbert, Salusinszky Imre, kanke Gusztáv, Rákóczy Imre dr. .-.miniszteri osztálytanácsos, Bókay János dr. és a szerkesztőségek és kiadóhivatalok tagjai na g y s z ámb a n. A vacsora után Sümegi Vilmos stólalt fel, üdvözölve a megjelent előkelőségeket, h.ngoztatva, hogy Rákosi Jenő és Apponyi Albert gróf volt, akli: oltárt emeltek emléküknek minden magyar szivében, s akii: egy gondolatot hagytak ránk örökül, a revízió gondolatát, befejezésül Antal 'István dr, ninisztari- tanácsos, sajtófőnököt üdvözölte éltalános Ováció közben, mint aki a maesti serlegbeszédet menöja, ; - Carl^le a nagy angol történetíró és filozófus állapította meg - mondta A n t a 1 'István dr, ünnepi beszédében - hogy egy-egy korszak . életére az a legjellemzőbb, hogy hogyan emlékezik meg a nagyember ékről. A kor, amelyben élünk, Íme egy fényoldalát tudja mutatni az elanyagiasedás idején: fel tud emelkedni a nag:/emberékhez és meg tudunk emlékezni olyan férfiakról, mint Rákosi Jenő és Apponyi Albert gróf. ugyanakkor azonban meg. kell emlékeznünk arr ó l a'korszakról is, -melyben éltek,'küzdöttek, csalódtak és megdicsőültek. Ez a korszak az .úgynevezett 67-éS körszak, a l-erencjózsefl kor, amely a gazdagodás, a . bizakodás j az emelkedés, a haladás és a kultúra korszaka. Ez az egyik mogitélés, amivel szemben van egy másik vélemény, amely az úgynevezett negyedik generációtól származik és -mely azt mondja, hogy nemcsak'aktívái, hanem deficitjei és passzivái is voltak ennek a korszaknak.Szekfü Gyula, a nagy magyar történetíró egyenesen a hanyatlás koripakának igyekszik beállítani ezt a kort, amelynek záróköve a háború é3 az öszszeomlás volt, amit pedig évtizedes hibáknak kellett előkészíteni. Az a korszak olyan pr obi émákat' adott- át nekünk, amelyeket annakidején jobban meg'lehctett volna oldani. Átadta nekünk a földbirtok-reform problémáját, a szociális kérdést, a nemzetiségi kérdést, s ugyancsak örökül kaptuk a feltörekvő uj néposztályok problémáit. Az a korszak a külső felületen mozgott és nem oldotta meg ezeknek a problémáknak .a lényegét, A gravaminális jolitik^mentettc meg végül is a nemzetet, mert olyan időkben tartotta fenn a függetlenség 'gondolatát, amikor ez az. idea proskr ibált gondolat volt Magyarországon', /Taps. Fgyvan! Ugyvanl/• - Az a korszak inkább a liberális demokratikus rendszer, mint a szociális nemzeti állam kiépítésén dolgozott. A nemzeti államból nem a nemzeten, hanem az államon volt-.:, hangsúly. Az állami omnlpotencia azonban csak vezére ikkekben, parlamenti szónoklatokban mutatkozott^ mert az állam nem tudta átvenni a társadalom eleven erőire k irányítását. Az állam kiszívta a nemzet igazi életerőit és gondozatlanul hagyta azokat a társadalmi és nemzeti értékeket, amelyeknek a megmentése a naj. generáció feladata. - Amikor az állam egylökésre összeomlott, ugyanakkor a szervezetlen nemzet is összeroppant. a hátramaradott problémákat az ugyne| vezett'negyedik generációnak kell megoldani, m mi ezt a feladatot válL laljuk, vállalnunk kell, mert különben a történelem kocsija véglggáj\ zol rajtunk, V . . ' /Folyt, köv./
