Magyar Országos Tudósító, 1933. március/1

1933-03-03 [071]

A közgyűlés ezután szavazott * Lázár Emil indítványa felett és egyhangúan kimondotta a sürgősséget. Az újonnan megnyitott vitáTian S p u r Kálmán dr, volt az első szónok, aki a többségi pártok, a Keresztény Községi Párt és az Egységes Községi Párt álláspontját fejtette ki, A szocialista javaslatot nem fogadhatja öl, mert harmadik pontja ellentétben van a tervényes rendelkezésekkel. Ha Lázár Emil indítványát fogadná el a közgyűlés, annak igen súlyos következményei lennének, elsősorban az autonómia^ zavartalan élete szempontjából, /óriási zaj. A szocialisták kórusban kiabálják: - Hol az autonómia.

1- Pefcrovácz Gyula:-Jobb lenne g kormánybiztos, mint a törvényhatósági bizottság?/ Azért sem lehet Lázár indítványát elfogadni - folytatta Spur Kálmán, mert ezzel esküszegésre kényszerítenek a főváros rendelkezd tisztviselőit. Le nincs is célja az ilyen lépésnek. A miniszter rendelkezésével szemben, amit ő is teljesen elitéi, - alkotmányos formák között kell vétót emelni, A szocialisták szónokának felszólalásával lényegében egyetért, de aggodalmasnak tartja azt a radikális hangot, amit megütött. Elismeréssel szól az üzemi munkásságról, amely komoly köteleségteljesitéssel, öntudatosan, mint katona áll azon a helyen, ahol szolgálatot teljesít. Nem szabad ebbe a kérdésbe politikumot keverni. Elítéli, ha valaki ebből ákényszerintézkedésből olyan következtetéseket von le, hegy ez a redukció az üzemi munkásság további megbízhatóságát befolyásolná, A munkásokat a milliós város egész lakossága fizeti és a munkásság érzi ezzel szemben kötelességét és a felelősséget is és nem fogja engedni magát politikai eszköznek felhasználni . - A Keresztény Községi Párt mindenkor a magántulajdon elvi alapián állott ós áll ma is. de a magántulajdon nem énééi, hanem csak eszköz es ezért a kereszténypárt keményen küzd a kapitalista rendszer minden kinövése ellen. A szőnyegen lévő" kérdést gazdasági, pénzügyi és etikai szempontból kell elbírálni. Ismerteti az üzemi béreket, számadatckat sor«l fel, amelyekből megállapítja, hogy az üzemi munkások'nincsenek tulfizetve. sőt van olyan szakina, ahol a GYOSZ többéi fizet. A főváros üzemi munkás ai^ - hangoztatja 7 akiknek kezére olyan nagy értékek vannak bizva, megérdemlik és megkövetelhetik, hogy annyi bért kapjanak, amennyi -megélhetésüket biztositja. Statisztikai adatokkal állapitja meg, hogy a munkások helyzete a háborü előtt lényegesen jobb vplt, dacára a látszólagosan kedvező indexszámnak. Egy négytagú munkáscsalád heti szükségleté oS-pengő 62 fillér, ami egy hónapban átlag 160 pengőnek felel meg. A főváros 25.000 főnyi munkásainak nem tud ja,hány százaléka éri el ezt az életstandardot, do nem hiszi, hogy több, mint 10 százaléka. /Ellentmondás a szocialistáknál: - Legfeljebb két százalék {/ Különösen a üszkrt alkalmazottak egye3 kategóriáinak alacson../y apére és a kalauzoknak átlag negyven százalékkal marad a létminimum alatt a fizetése. Az állam kötelessége, bőgj a munkaalanyokat megőrizze'a társadalmi jogrendnek ps az elesettek szám.'a a minimumra redukálja, A miniszter rendelete éppen ezért nem oko^, mert homlokegyenest ellentétben áll az állam szociális és etikai feladataival. Spur Kálmán ezután előterjesztette a többségi pártok inditványát: - Mondja ki a közgyűlés, hogy a belügyminiszter 1935. évi költségvetést jóváhagyó leiratának azt a részét, mellyel a főváros üzemeinél és Intézményeinél alkalmazott munkások bérének leszállítását elrendelte, az érdekelt munkások életfenntartását veszélyeztető, a főváros amúgy is válsággal küzdő kereskedelmi és ipari életére súlyosan káros intézkedésnek tartja. Ezért a törvényhatósági bizottság a- belügyminiszteri rendelet ellen tiltakozik és az 1*30. X1IÍI. tc, §8. S-ában biztosított jogai gyakorlása és fenntartása mellett felír a belügymíniszterhez

p hogy ezt az intézkedését vohja vissza. - Abra kz esetre, ha a belügyminiszter a felirat ellenére is ragaszkodna sérelmes és káros Intézkedéseinek végrehajtásához, a közgyűlés utasítsa a polgármestert arra, hogy a főváros üzemeinél és intézményeinél alkalmazott óra és napibéres, továbbá hetibéres munkások, valamint havikéres alkalmazottak /Folyt.&«v./