Magyar Országos Tudósító, 1933. március/1

1933-03-03 [071]

AZ uZEMI MUNKABERLESZ ÁLLÍTÁS A KÖZGYŰLÉS ELŐTT. Az üzemi munkabérleszállitás kérdésében összehívott rendkí­vüli közgyűlést pénteken délután negyed hatkor nyitotta meg dr. S i p ő cz Jenő polgármester. A közgyűlést a szociáldemokrata párt beadványa alapján hívták össze. Napirend előtt az elnöklő polgármester kegyeletes szavak­kal emlékezett meg József kir. herceg, József nádor fiának centennáriumá­rol. Száz évvel ezelőtt, 1833, március 2.-án született - mondotta a pol­gármester József királyi herceg, József nádor fia, aki buzgó magyarságá­val beirta nevét a főváros és az egész magyar nemzet szivébe. Katonai erényei és magyar szive- akkor jutottak leginkább harmóniába, amikor 1868-ban az újonnan felállított magyar honvédség főparancsnoka lett. Neki köszönhető a magyar honvédség kitűnő megszervezése. Résztvett minden tár­sadalmi és közművelődési mozgalomban, Igazi magyar királyi herceg volt, akit teljesen a magunkénak tudtunk, családjával együtt. Budapest életére is jótékony vezetőhatást gyakorolt, a Margitszigetet ő varázsolta világ­hírű fürdővé és a Rózsák Szigetévér A polgármester ezután bejelentette, hogy az évforduló alkalmával a főváros nevében küldöttségileg jelent meg József kir, herceg előtt és kifejezésre juttatta a főváros lakosságának együttérzését, a néhai kir, herceg sírjára pedig koszorút helyezett a főváros, A polgármester ezután megemlékezett dr. Huszár Aladár fő­polgármester gyászáról, amely édesanyja elhunytával érte. Felhatalmazást kért a közgyűléstől, hogy a törvényhatósági bizottság részvétét tolmá­csolhassa. A közgyűlés mindkét bejelentést helyesléssel vette tudomásul, azután megkezdte) a napirend tárgyalását. A közgyűlés iránt szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg, Nemcsak a törvényhatósági bizottság tagjai jelentek meg csaknem teljes számban, hanem a karzatokat is zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közön­ség, különösen az üzemi munkások és alkalmazottak jöttek el igen nagy számban, öt óra tájban az Újvárosháza környékén is kisebb-nagyobb csopor­tok gyülekeztek az utcán, ezek azonban a rendőrök felhívására csakhamar csendben szétoszlottak. Lázár Emil volt az első szónok, aki a szocialista párt nevében élesen birálta a kormánynak az 5 %~os munkabérleszállitást el­rendelő intézkedését. Az üzemi munkásság bérének megcsonkítás át'a mai körül menyek között igen meggondolatlan intézkedésnek tartja, mert 25.000 ember kenyeréről és nyugalmáról van szó. A szocialisták az első perctől kezdve élénk közbeszólásokkal kis érik szónokul: beszédét, majd hatalmas lármában törnek ki és Pfuj kiáltások hallatszanak. Ez a rendszer^- mondta Lázár Emil » t ad61észállítással megkönnyíti a borfogyasztást és ugyanakkor meg­nehezíti a kenyérfogyasztást. A szélső balolda. állandó lármája kezott # a­mely nem egyszer a szónok szavait is elnyeli, azt hangoztatta, hogy a kormányt a gyáriparosok vették rá erre a.lépésre és a kormány meg hagyta magát zsarolni. /Nagy zaj, közbekiáltások: - Nem a kormány kormányoz, hanem a kartellek,' Az élesztőkartell ötször annyit keres, mint amennyit ez a redukálás jelent.'/ Lázár Emil ezután a jobboldali pártokhoz fordul és -„ "• i azt hangoztatja, hogyha komolyan veszik a keresztény eszmét és a magyar fajvédelmet, akkor nem tűrhetik, hogy ezt a kormányrendeletet végrehajtsák. /Peyer Károly: - Olajra volt pénz/^Nagy zaj./ A gyáriparo­sok-- folytatja a szónok csak akkor voltak hajlandók munkatermelő inté­zetre pénzt adni, ha végrehajtják ezt a' redukciót. Nem áll', hogy az üzemi munkásság béréhez mostanáig nem nyúltak,hozzá. Valamennyinél redukáltak már. sőt egyes üzemeknél már négyszer. Óriási vagyoni és erkölcsi érdekék fűződnek ahhoz, hogy a közüzemi munkások nyugodtan dolgozhassanak. Elet, vagyon, pénz van a kezükre bizva. Azt állitja, hogy 20-30 ,%-os már az üzemi munkások bércsökkentése. Kérdi, hogy az állami üzemeknél, az álla­mi részvénytársaságoknál miért nem hajtották végre először e redukciót. Ezután sorra veszi,.hogy az egyes üzemeknél milyen alacsonyak a fizetések, /Folyt .köv,/ •

Next

/
Oldalképek
Tartalom