Magyar Országos Tudósító, 1933. január/3

1933-01-26 [070]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat, Ötödik kiadás, • Budaoest, 1933, január 26. . Cl & XV. évfolyam 21,szám. / HÍREK FELTÁMADT A PóS A-ASZTAL. A régi hírneves Pósa-Asztal vidám társaságáhól még élő Írók, újságírók, művészek és más magyar bohémek elhatározták,hogy a Pósa-Asztalt békebeii vidám szellemével együtt uj életre hivják. Első összejövetelét a feltámadt Pésa-Asztal most szerdán este tartotta a Poschfélc jóseefköruti étterem különholylségében, ahol igazán szép társaság gyűlt össze. Ott volt Barabás Béla dr,, Lőrihczy György, özv.Pósa Lajosáé, Móra Forene, Lampérth Géza, dr.Kiss Istvánné, Hava3 István, Móra István, Sebők Gyuláné, Faragó Jenő, Móra László, Mühlbock Károly, dr.Kovács Dénes, dr.Kiss'István, Clair Vilmos, Já3zay-Horváth Elemér, Magyar-Mannhcimer Gusztáv, dr.Soltész Adolf, Fráter Dánlel

fc Ditról'Mór

& Margó Elek, Kóroda Pál, Gracza János, Lakatos Sándor és Sebők Gyula, Lőr inczy György • köszöntötte elsőnek PÓ3a Lajos özvegyét és Barabás Bélát, a régi magyar közélet kiváló vezér lakját . ós üdvözölte a társaságot. Faragó Jenő pompásan sikerült verses előadásban emlékezett meg a régi Pósa-Asztal tagjairól, Sebők Gyula, mint az összejövetel rendezője, bejelentette, hogy Herczeg Ferenc, Pintér Jcnö és mások Influenzájuk miatt nem jöhettek cl, de tudatták, hogy a további összejöveteleken készséggel fognak részt venni. Hagy érdeklődés közben szólalt fel B arab ás Béla, aki a feltámadt Pósa-Asztalt melegen üdvözölte és humoros megjegyzésekkel fűszerezett beszédében oda konkludált, hogy a Pósa-Asztal szép és nemes hivatásának ugy fog megfelelni,ha a maga körébe vonja a z ifjú generációt ls és mintegy ©tihona lesz a külföldről haza-hazatérő magyarságnak. Majd K o -' v á c s Dénes mondott el eleven, friss humorral, kacagtató történeteket, A társaság a késő éjszakai órákig maradt együtt. /MOT/B. KORNIS GYULA DR. NY. ÁLLA MTI TKÁR ELŐAD ASA A GYÓGYPEDAGÓGIAI TARSASAGBAN. Ünnepélyes keretek között tartotta szakülését csütörtökön este a tízéves jubileumát ülő Magyar Gyógypedagógiai Társaság a gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola előadótermében. R o t t e n b i 1 1 o r Fülöp ny. államtitkár elnöki megnyitója után átadta a társaság tiszteleti tfgsági diszoklev lét Komis Gyula ny, államtitkár, egyetemi ny. r. t márnák, akit a decemberi jubileumi ülésen választottak a tiszteleti tagok sorába, Kornis Gyula dr,, akit a jelenlévő nagyszámú és előkelő közönség bensőséges ünneplésben részesített, miután megköszönte a kitüntető tisztséget "A neveléstudomány elméletének jelentősége" cimmel érdekes előadást tartott,Azt fejtegette többek között, hogy a gyógypedagógusnak is szüksége van elméleti ismeretekre, hogy annál hatékonyabban szolgálhassa az élet, a tanítás gyakoritI feladatait. Elmélet és gyakorlat óns nevelés kölcsönösen egymásra vannak utalva és szorosan kiegészítik egymást. Rátérve az . .••.elmélet fontosságára, rámutatott Ranschburg Pál dr. kiváló lélekbúvár működésére, aki már 1902-ben megalapította a gyógypedagógiai, pszichológiai Ez; natőriumot• Az elmélet fokozott jelentősége érthetővé teszi, hogy a GYógypedagógiai tanárképző főiskola tantermében és munkájában olyan nagy szrop jutott a bonc ós élettannak,a fogyatékosságok kortanának, c fonetikának, a gy°gypedagoglal elmekor tannak, a fogy a tokos ságügyi társadalmi problémáknak és egyéb rokon elméivel tanulmányoknak. Mindezek az elméleti ismeretok - fejtegette az illusztris előadó - azonban nem öncélúak, nem pusztán az elme kíváncsiságának kielégítését szolgálják, hanem a gyógypedagógiai gyakorlat folytonos törekvéseit mozdítják elő. Kiemelte végül azt is, hogy pszichológia nélkül nincsen gyógypedagógia, ce viszont elmélet nélkül sincsen eljárásaiban tudatosan igazolt gy°gyit

ü mv- lés, - A magasnivéju előadás befejeztével S c h u 1 m a n n Adolf dr. állami gyOgypedaG^uiai^igazgató tt

A beszédzavarok l---gujabbk >ri problémái" cimü, ugyancsak ri, vos eloaaasaban a dadogasrol szelő ujabb teóriák és terápiák felsorolása uA tán kiváló tudósok kísérleteit ismerteote, majd a modern beszód-gyogyicás U eredményeit vázolta a dadogás ered iónok és indít^okainak keretében* Utolt U Serbó, . Szondy és ^ingazziniiwizsgálataira, amelyek a dadogás pathophysiof, loglai magyarázatában döntő szerepet visznek. Ezzel végétért a szakűlés. '•• /MOT/Sy ' •