Magyar Országos Tudósító, 1933. január/3

1933-01-26 [070]

2. törvényszéki kiadás, Budapest, 1933, január 26, ---ITAE3T A'NEGAVENEZE R PENGŐS GEFIA-PÖRBEN. Szabó János, a Budapestvidéki Köszénbánya R,T, főmérnöke 4o,ooo pengős káartéritós erejéig polgári pört indított a Gesellschaft für IndiiatBiellen Anlagen bécsi cég ellen, amely cég valójában az Erste Brünner Maschinen­fabrik A*G, tulajdona s amelynek érdekkörébe tartozik többek között a ma­gyar Rökk-gyár is. Szab 3 főmérnök ugyanis a gőzkazánok teljesítményének fokozására szolgáló szerkezetet talált fel és találmányát ennakidején Ik ­-yarország, Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország, Svájc, Ju­goszlávia és Lengyelország államterületére szabadalmaztatta. Ezek után t emiitett bécsi cég, a GBFIA ajánlatot tett a magyar főmérnöknek a talál­mány kihasználására vonatkozólag, mire Szabó János találmányát az osztr k cégre szabályszerűen átruházta, A megkötött szerződés értelmében a sza­badalmi dijakat innen kezdve a C-EFlufinak kellett volna viselnie, sőt a bécsi vállalatnak kísérleti telepet is fel kellett volnaállitanxa a ta­lálmány tökéletesítése érdekében. E feltételeket azonban a GEFIA általános ságban nem teljesit ttej az osztrák cég csupán egyizben fizette ki az esedékes szabadalmi dijakat, kis őrleti telepet pedig egyáltalán nem ál­lított fel. Minthogy Szabd főmérnöknek a szabadalommal kapcsolatban 156 millió goronát kitevő költsége merült fel, ezenkívül a szabadalom elvesz­tése folytán erkölcsi és anyagi károsodás orte, - megindította a polgári n ört a GEFIÁ-val szemben. A budapesti törvényszék a 4o.ooo pengős keresetet minden külö— nösebb bizonyítás nélkül elutasította, arra való utalással, hogy az offzt­r ák polgári törkénykönyv ilyen esetben csak a véglegesített szerződése­ket részesiti jogvédelemben, holott a kérdéses szerződés a felek között csupán időleges volt, A budapesti tábla Kovács, tanácsa fellebbviteli fokon többizben foglalkozott az érdekes pörre 1,- ujabb bizonyítást, ujabb adatok beszerzé­sét rendelte el, majd a mai napon - Lehoczky István dr. felperesi és Ma­lonyay Emil dr. alperesi ügyvédek felszólalása után - közbenszóló végzést hozott,a-mel -ben megállapította az alperes kártéritési kötelezettségét^, SE vagyis az elsőfokú itélet megsemmisítésével érdemben helytadott a felpe­res keresetének, összegszerűség tekintetében a tábla egyenlőre természet­szerűen nem határozott, /MOT/KY. -—AKI AZ AUTÓ BUSZBALESET FOLYTAN ELVESZÍTETTE HALLÓ, SZAGLÓ AS IZLELÖ . RZSKAT» Pizából került Budapestre néhány évvel ezelőtt Barbieri Vicó olasz tex til-szalonunk ás , akit a Magyar Fonalkés zitő r.t. müve as tőül alkalmazott. Az olasz munkavezető 1929 szeptember véhgén, az egyik este motorbicikli ­jén hazafelé ligybkezett lakasára, amikor hirtelen szembekerült az egyik székesfővárosi autóbusszal, akót jármű összeütközött és a motorbicikli f 1­tormlt, Barbierki súlyos sérüléseket szenvedett, koponylekelést is végezte rajta az orvosok és felépülése után megdöbbenve jutott tudatára^ hogy te ­jesen elveszítette hallását, nem érzi az eléje tett Ételek-italok izét, sőt szaglóérzéke sem funkci enál. A fiatal olasz technikus, akit a Fonal­k késiltő R.T, e fogyatékosságai miatt aradi telepére helyezett at s ott kisebb fizetéssel raktárnoknak tette meg, - az őt ért különböző hátrányok miatt polgári jaártérítési pört indított a székesfővárosi autóbuszüzem el­len. A budapesti törvényszék loo pengő havi kártéritési dijat ítélt meg Barbieri Viconak. A tábla elsőbb is bizonyít ós kiég és zi tést'rendelt el a pörben. Ki­hallgatták a felperes utódát, a Fonalkészitő r.t. művezetői állasában s a eskü alatt vallotta, hogy Barbieri Viconak azelőtt négyszáz penges havi fizotése volt, jelenlegi beosztásában viszaont javadalmazása jelentós mér­tékben csökkent, A tábla azonban e vallomással nem elégedett meg, !Lron­delte hivatalos okiratok beszerzését arravonatkozólag, milyen fizetést él vozett a felperes a balesetet megelőző Időben s milyen javadalmaaz. "t huz uj beosztásában. A felebbvitoli tárgyalást az okirat beérkeztéig elnapol­ták. /MOT/ Ky. "

Next

/
Oldalképek
Tartalom