Magyar Országos Tudósító, 1933. január/3
1933-01-25 [070]
MAGYAR ORSZÁGOS j TUDÓSÍTÓ Kézirat. J -mm !t ' Közgyűlés 2 oldal. Budapest, 1933. január 25. f\^S^ /A főváros fendes közgyűlés. Folytatás./ Beszéde végén szóbahozta Ilovszky még a nagy áruházak ama tevékenységét,'amellyel a kiskereskedelem különböző ágainak ártanak. és azt kívánta, hogy azokat az áruházakat, amelyek eredeti hatáskörüktől eltérve, nem szakmájukba vágó cikkek árusításával is foglalkoznak, fokozott módon adóztassák meg. U s e t t y Béla válaszolt Müller Antal és Ilovszky Jánosnak a személyét érintő kérdésbon, kijelentette, hogy az ő felfogása szerint nem tesznek jószolgálatot a kisiparnak, ha az üzemeket pártolják. Ö maga az erkölcsi hatás szempontjából üzemellenes és azért Van az összes közüzemek ellen, mert nem akar módot aobni ajk is polgárnak, hogy az üzemek miatt folyton harcoljon a közület ellen, kiismeri, hogy az üzemek megszüntotése nem küszöbölne ki egyszerre minden bajt, de bizonyos segítséget mégis nyújtana. A városnak minél több önálló exisztonciára van szüksége, nem pedig minél több alkalmazottra, Éber Antal személyes kérdésben szólalt fel, kijelentette, hogy a Vigadóban tartott üzemellenes gyűlésen részt sem akart venni, csak többszörös felkérésre vállalta azt. Az Üzemi,álláspontját mindenki ismeri, ha tőle függne, minden üzemet eltörölne, pusztán azért fogadta el a törvényhatósági tanács által tett javaslatot, mert tartotta magát az üzemek kérdésében a keresztény párttal kötött 1^31, évi paktumhoz . A következő felszólaló D o r n e r Gyula volt. Indítványozta utasítsa a közgyűlés a polgármestert, hogy készítsen részletes üzemi szabályzatot, amelyben állapítsák meg, az egyes üzemek pontos működési körét, -Struc zky Sándor Ilovszky János felszólalásába kapcsolódott be, csatlakozott az általa bemutatott javaslathoz és elfogadta a polgármesteri előterjesztést, A közgyűlés őzzel befejezte a Községi .'lelmiszer Üzem felett "ivitát és rátért a Községi Kenyérgyár fönntartásának kérdésére. K r i v o s s ^rpád azt hangoztatta, hogy a kenyérgyár által produkált tésztanemü lényegesen drágább a magánipar termékeinél és az üzem az itt elért haszonnal tudja olcsóbban adni a kenyeret, mint a. pékek. A kenyérgyár kenyérféleségei azonban jelentékenyen rosszabbak a pékkenyérnél. A kenyérgyár megszüntetése mellett foglalt állást. S p u r Endre hangsúlyozta, hogy a kórházak kenyérellátását nem szabad kivenni a kenyérgyár kezéből. Ez az üzem nem teszi tönkre a pekipart, mert a^főváros kenyórtermelésének csak 3.4 .A-át állítja elő, A pékek arról beszélnek, hogy a kenyérgyári konkurrencia miatt sok kisiparos tönkrement t a helyzet azonban az, Biogy 1932-bon 112 uj pék váltott ki iparengedélyt, Iparengedély visszaadás pedig nem volt. Jellemző' a pékek sze génys, égére, hogy az ipartestület 136 tagjának 186 háza van. Indokolatlan minden támadás a kenyérgyár ellen, a korházi ellátást pedig éppen a kisipar érdekében nem szabad versenytárgyalás utján biztosítani, mert dömpingárak alakulnának ki és ez tenné tönkre aiki3emboroket. Elfogadja a polgármesteri javaslatot. **' Franki tiltakozott az ellen, hogy a magyar ipart annyira lebecsüljék, hogy nem képes a kórházi szállítást becsületesen olvé_ gezni. Lehet, hogyro^gen szükség volt az üzemekre, ma azonban ártalmasak, A kenyérgyár meggzüntetését javasolja. Deák Lajos a kenyérgyár fenntartásának szükségességéről beszélt. Kifejtette, hogy a tömegelelmezés szempontjából okvetlenül szükséges a Községi kenyér, mert a pékek túlkapásaival szemben ármérséklő hatása van. Pártja nevében a Községi Kenyérgyár fenntartását kívánja. Az elnöklő L I b o r Endre alpolgármester Deák Lajos beszéde után a vitát berekesztette és bejelentette, hogy a tanácskozást a\ közgyűlés január 27,-én, pénteken délután 5 órakor folytatja. /MOT/H
