Magyar Országos Tudósító, 1933. január/3

1933-01-24 [070]

MAGVAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ K ó irat r Nyolcadik kiadás. Budapest, 1933. január 24. XV. évfolyam, 19. szán. SLŐADÁS A VILÁGITóG^Z-KÉRGEZÉSRőL. Az Országos Közegészség} Egyesületben Kör rí ö c z i Enil dr. ogószs'gügyi főtanácsos, a Mentíoegyesülét Igazgatója kedden este érdokos előadást tartott a világitógáz-nérgezésről. Elmondotta, hogy a világitógázat 130 dvvel ezelőtt fedezte fel Murduch skut mérnök. Magyarországon először Pozsonyban használták 1855-ban, Budapesten egyévvel"később. Ma 3udapcstcn 100 millió ű° világitógázat gyártanak és a" gázát használó háztartások száma kb. 120.000. A világit°gáz :. benne levő szénmonoxid miatt erős méreg. Kisebb mérgezésnél csak az j-Evr^rtszort és a vérképződést támadja meg, nagyobbfoku mérgezésnél a , . ; •-. •• vér fostéke nem tudja a levegőből az oxigént, felvenni és ezért a mérgezett megfullad. Budapest öngyilkosainak 10 ;.»-a a gázt használja fel az öngyilkosság eszközéül, Angliában 30 %

$ emerlkában 55 ,j, Bécsben és Parisban 40 % az öngyilkosok közül gázzal mérgezi meg magát. Ez erősön befolyásolja a gáz gyakorlati értékét. Balesetet ritkán okoz -a világltógáz, ha vigyázunk. 1932-ben Budapesten 6 férfit és 29 nőt ért gázbalesct és ezek közül csak 2 halt meg. A gázbaleset okai rendszerint abból erednek, hogy a gázcső csapját nem zárják ol teljesen, a gumnicsö megtörik, kilyukad, a falbavert szög megsérti a gázcsövet, stb. Ezek a mérgezések könnyebben elkerülhetek, mert a kiömlött világitógáz rossz szaga figyelmessé tesz bennünket. Vannak azonban olyan mérgezések is, amelyeknél nem maga a világitógáz az, ami a mérgezést okozza, hanem annak tökéletlen elégéséből származó mérges égési melléktermékek, a szénélcg és szénsav-gáz. Ezek a mérgezésiek különösen azért veszedelmesek, mert a mérgező gázok szagta]. .nok, legfeljebb kis korom és savanykás szag árulhat Ja ol :. veszedelmes mérgek jelenlétét. Ilyen mérgező gázok származnak a főző-, a fürdő-, és a fütő-készülékeknél. A főzőkészülékeknél ügyelni kell, hogy a láng helyesen égjen. A láng szélei élesek legyenek. A láng közepe zöldes, a külső széle kékes . lía savanykás , vagy koromszagot érzünk, a főzőkészüléket szakértő vizsgálja meg és addig a kellő szellőztetésről kell gondoskodni. Á fütő-, és fürdő-* készülőknél mindig kéményről kell gondoskodni. Ezeknek a lángja egyenesen, lobogás és kormozá3 nélkül égjen. A láng alsó része kékes, a felső része sárgás legyen. Kis fürdőszobásán szellőzőnyílás legyen az ajtón, Legjobb, ha nyitott ajtó mellett készítik a fürdőt. Zárt ajtónál a fürdés közbon ne égjen e fürdomclegltö. Gázmérgozós gyanúja esetén rögtön szellőztetni kell és a gázórát ol kell zárni, óvakodni kell ilyen helyre gyufával, szivarral, pipával bemenni, sőt a villanyvilágítást is csak akkor 3zabád'használni, ha az non szikrázik. \ mérgezetteket csábadlevegőre kell vinni, a szokásos elosztási eljárás clVégzésc céljából. Az előadó ezután ismertette és bemutatta azt az eljárást is, amelyet Oko1 ic3ány 1-Kuthy Zoltán mentöogyesülot 1 orvos a gásm'.rgesósok felismerésére dolgozott 1:1, amely az tl^oii mérgezések felismerések fel ismerésével nagy szolgafiatot tohet. Az érdekes és eanu.. .' J.. előadást nagy közönség hallgo.tta végig. /MOT/ .Sy H I il E K "IGE ÍRUNK MI" cinnel tartott kedden este előadást a rádió sajtósorozatában dr. K e r t é s z Róbert. Derűs, közvetlen hangon foglalkozott először az uiságiró és a szakember örök harcával, asz.il a kérdéssel, hogy tulajdonkéopon mi mindent is kellene tudnia az újságírónak ahhoz, hogy oleget tehessen az olvasóközönség kivánságainak. A riporter szellemi műhelyt it: a it ismertette ezután tréfás, mintar iport-sab1 ónokkal, s szólt es újság hangszórójáról, a rikkancsról, aki fel-foljsírogat a szerkesztőségekbe, hogy saját Ízlésére való, minél szenzációsé/eb, borzalmasabb és véresebb cime'-et ind itványozzen. /MOT/B