Magyar Országos Tudósító, 1933. január/3

1933-01-30 [070]

HÍREK / V v

; . /Középiskolai refornot kérnek a rajztanítás ügyébon. Folytatás./ előkészítő és a non zet vozctő int ol1i gönc i á j át adó nevel" iskolájának neveznek. A felolvasó ezzel szembeállítja a mai általános világpolit ikr • helyzettel is megokolt azt az általános véleményt, moly szerint "a világversenyben azok a nemzetek érnek cl csak sikert, mely oknek vczotöelemei nem egyoldalúan lelkineveléoück, hanem a pontos megfigyelésen nyugvó gyors fölfogásukat gyakorlati érzékük nevelése biztos itjja

w • Mivel pedig ma különösen csonkahazánknak minden vezető polcon lelki és egyben gyakorlat: irányban képzett vezetőkre van szüksége, a rajztanitásnak, a művészi nevelésnek sürgős biztosítását kivan ja. A közgyűlés határozatát küldöttség vei tattja ol a közoktatási miniszterhez. C s c t e Balázs polgáriiskola tanán? a Nemzeti Muz un néprajzi" osztályának gyűjtője' tartott ezután fc olvasást "Mentsük meg a magyar népművészetet" címmel. Ebben röviden j lomozte az ultramodern művészi irányokat, amelyeknek sivár, nemzetközi, elől erős faji érzése azokba a magyar falvakba menekült, hol a páratla> alkotócrejü magyar paraszti nép csodálatos költészetével ipar- és képzőművészetével még találkozhatott, A magyar népművészet régi emlékeit 's uj termékeit tiz éven át gyűjtötte és mintaszerű lapokon a Magyar Nemzet Muzeum néprajzi tára számára feldolgozta - ezek egy részét a közgyűlésen bemutatta. Lelkesen kéri a magyar rajztanárságot, a magyar népművészet c

ly területének sürgős és alapos átkutatására, mert ők azok, akik erre a nélkülözhetetlen nemzeti munkára tanítványaikat is reánevelhetik. A toljos mértékű ís gyorsütemű gyűjtőmunkát nemcsak az teszi szüle-jegessé, hogy a mai gépkorszak sorvasztélag hat a népművészetekre, de legfőképpen az, hogy az utódállamok ezek ellen is pusztító és kisajátító hadjáratot indította] . A trianoni magyarság egyetlen'fegyvere és életereje: sajátos faji művelt-• ségO, lamit meg kell mentenünk^ Ez ügyben a közgyűlés további tárgyalásos ö tart szükségesnek. /MOT/B. EGYHÁZI HÍREK RAVASZ LÁSZLÓ: A PURITANIZMUS AZ EMBERISÉG VILÁGEGYSÉGÉ1TEK PR0IEAMÁLÁ3A A püspök előadása Békéscsabán és Gyulán, a Bethlen Gábor-Szövetség és ?• Protestáns Irodalmi Társaság együttes ünnepén, Békéscsaba, január 30.A Bethlen Gábor-Szövetség és a Magyar Protestáns Irodalmi Társas-ág szombaton és vasárnap együttes ünnepet rendezett, előbb Békése bán, majd Gyulán. Az ünnepre a fővárosból R a v a s z László dr.' dunan lőkl református püspök, P o s t h y Pál dr. ny. miniszter, evang. cpy ker. fölügyelő és vitéz C s é c s i - N a g y Imre ny. altábornagy, szövetségi elnökök kíséretében Polgár Tibor, a Rádió karnagya, feleség Tóth Erzsi operaénekesnő, Török Páí dr. egyetemi m. tanár, az irodaim: sa3ág főtitkára, továbbá Jakabffy Domokos és Benkő Béla közp. titkárok . leutaztak. A csabai vasútállomáson J á n o s s y Gyula dr. polgármester üdvözölte a vendégeket. A békéscsabai Vigadó nagytermében rendezett ünnepen M e d v ars zky Mátyás dr. városi főjegyző üdvözölte a vendégeket, majc . győri evangélikusok országos no vü lelkésze: T u r ó c z y Zoltán megny :' • tójában arról a ködről beszélt, amelytől nem látja a mai emberiség som Intonfc sem a menekülés útját, amely köd elfojtja az életet és elnyeli még az egyetlen. .. «., % , * : '>.. •• t"« örömöt-j elöntő foké te zászlót, a gyár fekete füstjét is. Nem hivalkodunk azzal, úgymond, hogy E tudjuk oszlatni ezt a ködöt, de akarunk reményt adni, amely nom teszi ''

: könnyebbé a terhot, de alatta orősiti az embert. Ravasz László dr. püspök ünnepi beszédében időzte i régi latin mondást, amely szerint rosszul megy az ország dolga, amikor törvény sokasodik, oz azt szokta jelenteni, hogy elakadt az orftz'g szol /Folyt.köv ,/