Magyar Országos Tudósító, 1933. január/3

1933-01-27 [070]

MAQ£AR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ 5,. törvényszéki kiadás. Budapes t,1933 . január 27. A TÁBLA IKMlHMMMMfflMM IS MEG^LLAP ITOTTA KERNÁCS KÁROLLYAL SZ EMBEí A SCHWARTZER SZANATÓRIUM KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGÉT. Többször is megemlékeztünk már arról az 'rei*eskedés , amely Kernács Károly zongoragyáros ós családja között évek óta folyik. A családi viszálykodás során Kernács Károlyt orvosi bizonyítvány alspján beszállították a Schwartzer-szanatőriumba, hosszabb ideig ott tartották és az idős zongoragyáros csak a törvényszék közbelépésére került ki az elmegyógyintézetből. Kernács Károly emiatt több mint hatvanezer pengő erejéig kártéritési pört inditott a Schwartzer szanatórium, valamint Oláh Gusz táv dr- ny. államtitkár, a lipotmezei állami elmegyógyintézet főigazgatója, továbbá Kerényi Zoltán dr. elmeszakorvos és Bakody Aurél dr. törvényszéki elmeszakértő ellen, akiktől egyetemleges felelősség alapján követeli a tekintélyes összeget. Az érdekes polgári pörbe n elsöfokon a budapesti kir. törvényszék itélt. Az elsőbirósán- széleskörű bizonyítást rendelt el és ennek folyományaként közbenszóló Ítélettel megállapította a Schwartzer szanatórium kártéritési kötelezettségét, azonban Oláh Gusztávval és Kerényi Zoltánnal szemboi elutasította a keresetet; Bakody Aurél professzor ügyét pedig további bizonyítás egyidejű elrendelése mellett a pörtől elkülönítette. A szenzációsnak mondható törvényszéki itélet indokolása tényként állapító tr» ta meg, hogy Kernács Károlyt akarata ellenére, különböző ürügyek alatt hurcolták be a Schwartzer-féle elmegyógyintézetbe, holott a tébolyda bar való elhelyezéshez a törvény értelmében közhivatalban lévő orvostudor hl vatalos bizonyítványa szükséges. E bizonyítványnak ugyanis tanúsítania kell, hogy az illető egyén kétségen kivül elmekórban szenved. A szanatóriumra kg. - hangzott az itélet megokolása - nem volt $oga Kernác s ^árolyt behurcolni az intézetbe, sőt a szanatórium akkor sem vehette volna fel a zongoragyárost az ápoltak közé, ha Kernács saját maga jelentkezett volna felvételre. Ha Kernács közveszélyes elmebeteg lett volna., akkor is csak a rendőrhatóság vitethette volna be az elmegyógyintézetbe. Bakody professzor bizonyítványa csupán annyit mond, hogy kívánatosnak látszik Kernács zárt intézetben való elhelyezése,ugy hogr ez az orvosi b izonyitvány sem tetté indokolttá a behurcolást. A törvényszék egyébként - szemben az igazságügyi orvosi tanács szakvéleményével - megállapította, a saját, közvetlen észletei alapján, hogy Aernáj s Károly teljesen épelméjű, magatartása logikus, ugy hogy egyáltalán nem észlelhető rajta olyan • tünet, amely zárt intézetben való ápolását szükségessé tenné. A törvény-szék mindezek mérlegelésével végitéletében kimondotta, hogy a Schv/artzer szanatórium köteles megtéríteni annak a kárnak az összegét, amely Kér-- » nács Károlyt az elmegyógyintézetbe történt erőszakos behurcolja következtében érte. Ilyen előzmények utál az érdekes polgári pör a kir. tábla Gönczy tanácsa elé került. Itt a terjedelmes anyag ismertetése után előbb Révész Sándor dr. ügyvéd, a felperes Kernács Károly jogi képviselője fejtette ki jogi álláspontjáig, majd Vizi Ferenc dr., az alperes Schwartzer-szanatórium ügyvédje szolalt fel, A tábla behatóan tanácskozás után helybenhagyta áz elsőfokú végitéletet s egyben a Schvartzer-szanatóriumot további nyolcszáz pengős perköltség megfizetésére kötelezte. A tábla természetszerűleg csak elvileg állapította meg a szanatórium kártérítési kötelezettségét, de az összegszerűség tekintetében - akár csak a kir. törvényszék - a t ábla sem határozott. A táblai itélet megokolása rámutat, hogy a felébb vitel! biróság is arra a meggyőződésre jutott a vonatkozó anyag ismeretében, hogy az elmegyógyintézetben való elhelyezésnek nem lehet az a mód • A, ahogy Kernácsot a Schwartzer-szanatóriumba bevitték és ott elhelyez ték. Minthogy azonban maga Kernács Károly sem állitotta azt, miszerint a orvosi bizonyítványok kiállítása körül visszaélések történtek volna, - a;, orvosokkal szemben a tábla sem állapíthatta meg a kártéritési kötelezettséget; a felperesnek az erre irányuló keresetét kellő jogalap hiányában e] kellett utasítani. A Bakody professzor ügyében hozott törvényszéki határozatot a tábla Ítélete nem érintette; az ügynek ez a része tehát elkülönített alapon tovább folyik. A tábla Ítélete a magánjogi törvények értelmében még nem jogerős, az ellen a pervesztes fél felülvizsgálati kérelemmel fordulhat a királyi kúriához. /MOT/ Ky,