Magyar Országos Tudósító, 1933. január/1

1933-01-07 [069]

k ;•' " a i .. •: •• : t . .. • • - — ZU KÚRIA TELJES ÜL..SE /Folyt.6.kiadáshoz./ • - Fölösleges ebben a birói körben különösen ,a\hngsulyoznon folytatta szavait Juhász Andor dr, elnök - hogy a gyorsas ágra való törekvés: tisztelatben kíván ja tartani az Ítélkezés alaposságát és szakszerűségét. Az elnök itt komoly és fenkölt hangú intalmot intézőtt a felsőbíróság tagjaihoz s egyben elismerő szavakkal adózott áldozatkész odaadásuknak s az egész vonalon tapasztalt példás ügy buzgalmuknak. - Támogatást várok az ügyvédi kar részéről io - hangzott tovább az elnöki megnyitó - hiszen oz rokontostület, amoly kétségbeejtő helyzetében is megőrizte az igazságszolgáltatás eszményi céljaival szemben mindenkor tanúsított együttérzését. Juliász Andor dr. itt kitért az ügyvédkérdes vázolására, amelyet a magyar jogélet legégetőbb kérdésének mondott. Emlékeztetett ebben a témakörben a Magyar Jogászegylet 193o évi áprilishavi ülésében tartott előadására, amelyben égetőnek nevezte az ügyvédk érdes megoldását, mint amely probléma az igazságszolgáltatásnak is létkérdése. Az ügyvédi hivatás jelentőségét az"" életviszonyok fejlődése, - úgymond - nem hogy leszállította volna, hanoin még inkább fokozta, - Ezek szerint nom csupán az a rokonérzés és megbecsülés - folytatta szavait az elnök - amellyel a válságban lévő ügyvédi karnak az elmerül és veszedelme előtt álló tagjai irányában viseltetem, amoly testület ugy a múltban, mint a jelenben a legkiválóbb férfiakat adta közéletünknek, amely hűséges obe volt az alkotmányos szabadságnak és a jogrendnek, amelynek hazafiasságát soha: senki kétségbe nem vonta s amoly a maga összos segében középosztályunknak számottevő alkotórésze. - tehát nemesakszubjektív érzéseim, hanem tárgyilagos megfigyeléseim azt a meggyőződést őrlőitek mog bonnem, hogy az ügyvédi kar megmentése közérdek, sőt nemzeti érdek. A mai alkalom szükroszabott keretei nem engedik mog, hogy az orvoslás rés z• létkérdéseibe belebocsátkozzam; különben is az életre való torvokot leginkább maga az ügyvédség termelheti ki, saját-, legközvetlenebb értékes tapasztalatai és szakismeretei alapi áh* Az olnök a továbbiakban részletesen vaZolta az ügyvédi kar válságának okait, amoly okot - véleménye szerint - nem egyedül a gazdasági viszonyok leromlása idézett elő. A legmélyebben fekvő ok - úgymond - a magyar ügyvéd ok lót s zárnának világa zer te példátlan megnövekedése, Erre vonatkozóan az illusztris szónok számadatokkal Is szolgált, amikor rámutatott, hogy a nagy gazdasági erőt képviselő Boriinbon 28öo az'ügyvédek száma, szomben a budapesti ügyvédek 3o49 főből álló létszámával* — A korlátolt létszámnak, az úgynevezett numerus claususnak a kérdés óbeh - fejtegette tovább a kérdést Juhász Andor. dr. olnök - nem óhajtok ezúttal véglegesen állást foglalni, csupán annak az erős meggyőződésemnek adok hangot, hogy a további szaporodás megakadályozása, sőt azon túlmenően a -jelenlegi ügyvédi létszám fokozatos apasztasa nélkül az ügyvédséget fenyegető végső katasztrófát - igazságszolgáltatásunk mérhotot Ion karara - semmiféle ombori hatalom nem lesz kép>s feltartóztatni, A sogitséget egyedül a kormánytól ós a törvényhozástól várni nom s zabád. Az ügyvódikarnak magának is közébe kell vennie saját ügyet ős igyekeznie kell a helyesen értelmezett szolidaritás segitsegével munkaterületeket hódítani ós visszahódítani. Az ügyvédi kényszer további kiterjesztése csak abban az esetben járhat eredménnyel, ha annak szükségessége a köztudatba Í3 át-» plántálható. - A büntető jogszolgáltatáson fölül az általános ős a pénzügyi közigazgatás az az ágazat, ahol az ügyvédi munka szempontjából nagy ügy területek hevernek parlagon. - Gondos roviziót igényelnének továbbá az ügyvédi rendtartásnak az ügyvédi dijakra vonatkozó, részbon elavult rendelkezései* -Az inét előadott egy-két eszmével inkább az ügy iránt való érdeklődósemnek kívántam kifejezost adni, mintsem egy végiggondolt kibontakozási tervezetet nyújtani. Tetten pedig ezt, mert lelki szükségét éreztem annak, hogy jelenlegi élet-halálharcuk közben szót ömöljek a magyar ügyvédekért, a kikből ezekbon a válságos időkben sem veszett ki hivatásuk fenséges voltának a tudata s akiknek hivatalos és társadalmi szorvoi egyaránt azon igyekeznek, hogy a rendjüket a belülről és kívülről fenyegető veszedelmekkel szemben megoltalmazzák. /Folyt.köv./Ky.